Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Kr. e. az V. században kelta népek foglalják el Magyarország területének nagy részét s ezek telepednek le Győrött is, miután az őslakókat nagyrészt kiirtották. A keltáktól ered Győrnek legrégibb neve Arrabona is, és ez időtől fogva hosszú századokon át ezen nevet viseli városunk. A keltáknak nem volt érzékük nagy állam alkotására, sem nagyobb városok létrehozására és így uralmuk alatt Arrabona sem emelkedett nagyobb jelentőségű várossá. Arrabonában is, mint egyebütt, kicsiny kerekded házaikat sövényből vagy fából építették, a falakat sárral kívül-belül betapasztották és a kúpalakú tetőt rőzsével fedték. A viszonyokhoz képest Arrabona mégis elég fejlődött város volt a kelta-uralom alatt. A kelták korából is többféle emlék került elő Győr területén, minők a változatos alakú urnák, fegyverek és számos ékszer. 2. Arrabona a római uralom alatt. Arrabona. A világuralomra emelkedett római nép légiói már Kr. e. 15 évvel Noricum elfoglalásával meghódították Arrabonát is és midőn Augusztus császár Kr. u. a 8-ik évben Magyarország nyugati részét, a Duna és Száva között fekvő területet Pannónia néven római tartománynyá tette, e római tartományba esett Arrabona is. A római uralom első idejében Arrabona még nem nagy szerepet játszott. Midőn azonban Traján császár alatt a Kr. u. második században a barbárok észak felől mind sűrűbben intézték támadásaikat Pannónia ellen, szükségessé vált a Duna partjának egész vonalon való megerősítése. E védelmi vonalba esett Arrabona is, melynek a Rába és Duna partjainál nagyon kedvező Traján helyzete volt arra, hogy védelmi pont legyen. Traján építtette az m,a

' arrabonai erődítményt a mai Káptalan-domb helyén és a városban is a római gyarmatosok betelepülésével a régi sövényházak helyét kőépületek foglalják el. Ez időtől fogva Arrabona mindinkább kiemelkedik azon homályból, mely múltját fedi. A Győrött talált nagyszámú feliratos emlékkövek.kétségtelenné teszik, hogy a római seregnek egy hadosztálya állandóan Arrabonában állomásozott. így a többi között Antonius Pius császár alatt (138—161) Arrabonában volt a Legio Príma Adiütrix, melynek valahol, talán a Duna mentében lakó barbárok fölött, aratott