Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

6. Héderváry Ferencz földje. 7. A Szent János lovagok földje. 8. Megher (Megver) a győri kápolna földje. Ha a győri várról szólunk, meg kell különböztetni a belső

: várat (fellegvár), mely a győri püspök palotáját foglalta magában. Ez a palota már 1566. előtt fennállott, mint a mellékelt s 1566-ból származó rézmetszet (Zenoi Domenico velenczei festő és rézmetsző műve) mutatja. A külső vár (castrum) falai a mai káptalandombot körítették, úgy amint a fehérbárány szállodától kiindulólag a Király-utcza és Tejfölös-köz félkörben húzódó házsora a Frigyszekrény szobránál. befejeződve maiglan is mutatja fekvésével. A várfalak alá volt vezetve körben a Rába csatornája, mely a Duna utczánál torkolt a Dunába. Ágoston püspök 1447-ben Frigyestől 3000 aranyért ezt a várterületet válthatta vissza, mely azontúl a püspök birtokát képezte s innen Győr püspöki város czimét és jellegét viselte azontúl s a A püspöki győri püspökök 1510-től Győrvármegye örökös főispánjai lettek. palota. ^ harczos idők bekövetkezésével a püspöki palota és a vár a várparancsnokok alá kerül, a püspökök hatósági joga megszűnik s az országos várrá váló győri erősség is a király kezére jut. A püspökök jogigényeiket fenntartják az egész káptalandombra, Draskovich György püspöksége alatt (1635—1650.) az ez iránt támasztott pörben a kir. kúria és Fálfy nádor a vitás területet a. városhoz tartozónak itéli.