Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 5. A megye éghajlata. — Dr. Kruesz Krizosztomtól

Pannonhalmán közép téli hőmérsék 0.84° ingadozás 24.6° Komái-omban 55 55 55 0.49° J '• 55 28.5° Pannonhalmán 55 tavaszi 55 7.60° 55 33.3° Komáromban 55 55 8.92° 55 33.2° Pannonhalmán 55 nyári 55 15.65° 55 22.5° Komáromban 55 55 55 17.08° 55 23.5° Pannonhalmán 55 őszi 55 9.15° 55 29.2° Komáromban )J 55 55 9.78° 55 33.0° Pannonhalmán az évi közép Pl 7.84° 55 .40.7° Komáromban 55 55 55 55 8.82° 55 44.5° E tüneménynek kulcsa azon egyszerű törvényben rejlik, hogy ; hidegebb légrétegek nagyobb fajsúlyuk miatt a mélyebb helyekre száll nak; holott a melegebbek fölemelkednek. Pannonhalma csekélyebb törne généi és csekély víztartalmánál fogva (páraképzés nem lévén), nen fosztja meg oly nagy mértékben a légburkulatot melegétől; azért itt í dérképzés a völgyekhez képest ritka, és szélcsendes időben a hőmérsék e főmonostorban néha 4—5 fokkal magasabb, mint a mezővárosban. Szeles időben a hegy minden oldalról szabadon állván, gyors és tetemes hőmérséki változáson megy keresztül; mi különösen nyáron érezhető, midőn hosszabban tartó rekkenő meleg napok után rövidebb ideig tartó eső vagy föl-szél kellemesen kihűti a hegytetőt, holott Győr városa helyiségei, úgyszólván, változtatlanul forrón maradtak. Van azonban e körülménynek kellemetlen oldala is, a mennyiben a gyors és gyakran tetemes liőmérséki változások a légzo-szervekre annál kártékonyabban hatnak, minél erősebbek a szelek, melyek azt okozták. A lég hőmérséke, nyomása és nyirkossága, nemkülönben a csapadék mennyisége a lég áramlataival vagyis a szelekkel a legbensőbb viszonyban áll, azért indokoltnak tartom e helyütt a szeleknek kimerítőbb rajzát adni. A következő tábla a szelek irányára vonatkozik; megjegyzendő, hogy csak nyolc irány vétetett figyelembe, oly formán, hogy csak az É. K. D. és Ny. alatt álló számok felelnek meg a címnek, az E. és K. közt eső irányok KE-val, a K. és D. közé esők DK-val jeleztettek stb. A számok az illető szeleknek előfordulását jelzik; a följegyzések naponkint háromszor történtek.