Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.

Ily Bakonyfolyás vagy Bakonyér húzódik el Tóth ós Szt.-Kut között, mely másként Csankota-ér nevezettel is bír, és a Marcalba önti vizét. Egy másik Bakonyfolyás Lovász-Patona mellett hatol megyénkbe, és Kis- és Fel-Péc, Szemere, Koroncó mellett elhaladva, szintén a Marcalban vesz el. Ezen ér jelenleg Som-ere nevezet alatt is előfordul, míg a 17. században cseraljai patak név alatt szerepelt, s mindkét nevét eredetétől nyerhette, a mennyiben a Bakony végágainak som- és csertermő sűrűiből tör elő. Ennek hossza megyénk területén 2 mfdet tesz, szélessége Koroncó mellett 2°, egyebütt csak 1°; mélysége 3'—4'. A harmadik Bakonyfolyás Táp-Szt.-Miklós mellett lép megyénkbe, s Mező-Ors mellett elhaladva Rétalap közelében Komárommegye területére csap át, innen azonban csakhamar visszatér megyénkbe, s Bőny fölött elhaladva, egyenesen a N.-Dunának tart, melybe Gönyő alatt beomlik. Hossza 4 mfd, szélessége 1 és 2 öl között változik, mélysége a körülmények szerint igen különböző; medre olykor csaknem száraz, máskor sebesen rohanó hullámai szerte kicsapnak; átalában egyike a legvadabb természetű patakoknak. Negyedik Bakonyér Nyalka helység és Borba puszta közt csörgedez szerény mederben, s Mindszent, Péér, Töltéstava, Táplány és K.-Megyer mellett végigkígyódzva, Győrváros területén a Rábába ömlik. Pánzsa-ér a tarjáni pusztán (Ravazd és Asszonyfa között) több apró forrásból fakad, innen Ravazd alá siet, hol Pannónia forrásából — másként Bélakutjából — csekély vizét megszaporítván, ettől Pánzsa (Pannosa) nevet nyer. Ez utóbbi azon történelmi nevezetességű Sabaria forrás, melynek vizéből — Béla király névtelen jegyzője szerint — az Árpád vezérlete alatt jött honfoglalók nemkülönben barmaik ittanak. IV. Béla királynak 1231-ben kelt levele „szt. forrás", „Pannon fő" és „Pa no s a" név alatt említi e forrást. (Matusek kézirata). Ravazd fölött a Pánzsa-ér kisded nádas tavat alakít, és az écsi vagy Pánzsavölgyön keresztül éjszak felé tart, mig K.-Megyer mellett a legutóbb érintett Bakonyérrel egyesülvén, nemsokára a Rábába szakad. Hossza 3y

2 mfd, szélessége K.-Megyerig alig 1°; Győr határában azonban kiszélesedik, és a Rábába ömlésénél 3°—4° szélességgel bír. Mélysége és vize csekély, főleg ujabb időben tetemesen megfogyatkozott. *) *) A Pánzsa — illetőleg a ravazdi Béla-kút vizét Kitaibel vegyelemezte 1801-ben, és az eredmény ily cimü múben lett közzétéve : »Pauli Kitaibel opuscula Pbysico-chemica, edidit Jo. Schuster, Tom. I. Hydrographica Hungáriáé, 1829; Aquae Cora. Jaurinensis ; Aqua Ravsadiensis, Pannóniai kút vocata.«