Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
65 2. A viz tömör maradékainak összetétele egy a kóban: Alkatrészek: Szenier: Rendszeresítve : Szemer : Mészéleg .... . 72.25344 Széns. mész .... 105.88032 Keseréleg .... . 12.82176 Széns. keseréleg. 18.81600 Szikéleg .... . 12.66048 Vas- és Cseléleg 2.68800 Vas- és cseléleg. 2.68800 Kovasav 0.67200 Szerves anyagok . 17.48800 28.62720 Légsav és ammónia . 53.76000 Szerves anyagok 17.48800 Kovasav .... 0.67200 Légsav és ammónia 53.76000 Halvány (mint NaCl) 8.56720 Szikhalvag . . . . 13.97760 Kénsav .... . 31.36896 Kéns. szikéleg . 12.26480 Szénsav .... . 56.44800 Kéns. keseréleg . 11.53152 Összeg 2G8.71744. Összeg 265.80544 Rába. Felső-Stájerországban Passail környékén a Heuboden magaslaton ered, s hazánk területén Vasmegye EK. csúcsán Niczk és Kecskéd között két ágra hasad; az egyik Kis-Rába egyenesen E. felé tart és a Repcével egyesülve áthasítja Soprony megyét, utóbb pedig K-re fordulva Győrnek veszi útját, s Rábca nevezet alatt a Kis-Dunába szakad. A másik ág vagyis Öreg-Rába, melyről e helyen szólni fogunk, — a széthasadás után azonnal K. felé tart, s megyénk határát Marcaltő és O-Malomsok között éri el; éjszaki irányt tartva Rába-Szt-Mihályig Soprony és Győrmegyék határát képezi ; innen ÉK. felé hajlik, mely irányít Ikrénynél keletire változtatja, de Gyirmóthnál ismét EK.-nek veszi útját, és Győrött a püspökvár alatt a Rábcával egyesülvén, nyomban beomlik a Kis-Dunába.*) Szt.-Mihálytól kezdve Gyirmóthig több helyen határvonalat huz a tóközi és sokoró-aljai járások között. Folyása rendkivül tekervényes, tele örökös hajlásokkal ; útjában megyénk következő helységeit érinti: Ó-Malomsok, K.-Arpás, K.-Babóth, Rába-Szt.-Mihály, Csécsény, Mérges, Rába-Patona, Gyirmóth. A Rábának hossza**) eredetétől számítva egész a Dunába ömléséig : 52V 2 mérföld, az ország határától Győrig 35 3 /4 mérföld; melyből megyénk határára és területére összesen 9 mérföld esik, és pedig a megyét csupán egy oldalról mint határ érinti (Malomsoktól — majdnem *) Régóta Győr előtt ketté hasadt s egyik ága a fehérvári kapu előtt elhaladva a várost körül folyta, és csak ezután szakadt a K.-Dunába. **) A műszaki adatokat a m. kir. közm. és közieked. ministerium legújabb hiteles kimutatása nyomán közlöm, habár egyéb magán adatok ettől többé kevésbbé eltérnek. Gyó'rmegye és város egyet, leírása. r.