Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
széklése közé a megrémült állatok vad ordítása vegyül, s e hangok velőkig rázkódtatják az idegzetet. A védtöltések nagyban fékezik ugyan a hullámok tulcsapásait, de feltétlen biztosságot ezek sem nyújtanak, mert a duzzadó elem a töltések belsejébe is ravaszul beszürenkezik, s biztosan felkeresi a gyengébb pontokat; csakis folytonos éber őrködés és tatarozás képes a ravasz ellenséget fékben tartani. A Duna jégviszonyai habár átalában véve a természettan egyszerű törvényei alá esnek, mindazonáltal a helyi körülmények változatos combinatiója egyes helyekre sajátos törvényeket alkot, melyeket természetesen csakis pontos és hosszabb megfigyelés állapíthat meg. Ilynemű észleletek azonban ekkoráig alig tétettek; s igy a jégviszonyokat csakis egyes elszigetelt adatok nyomán ecsetelhetjük. Kisebb-nagyobb mérvben minden télen zajlik a Duna, de nem képződik mindig oly összefüggő jéghát, mely a folyót egész szélességében borítaná, vagy épen a szabad átkelést jégháton lehetővé tenne ; azonban vannak évek, midőn a szilárd jégkéreg heteken át erős hidat képez az ellentétes partok között, melyen terhelt szekerek is kényelmesen átkelhetnek. Kivételes éveket — milyen pl. az 187 2 / 3-ki volt — nem számítva, a jégzajlás november és március hónapok időközére esik. A hőmérsék, melynél a zaj ló jég mutatkozik, — 3° és — 12° R. között áll. A zajlás csaknem egyidőben kezdődik mindenütt, de a jég megállapodása rendesen az alsóbb állomásoknál előbb történik. A jégviszonyok kifejlődésénél a hőmérsóken kivül még a vizállás, vízsebesség, hóesés, szélirány és erősség működnek, mint jelentékeny tényezők, melyek együttesen alkotják a jégképződés törvényeit. Hosszan tartó — 6—8 fokú hidegnél nagy mérvben mutatkozik a fenékjég, mely hatalmas tömegekben tör a vizszinére. Hirtelen beállt alacsony hőmérsék szinjeget termel, mely mint hártya védelmezi a folyó belsejének kihűlését és gátolja a fenékjég képződését. Természetes, hogy alacsony vizállás és csekély folyási sebesség kedvezően hatnak a jégtömegek kifejlődésére. A megzajlott Duna jégtáblái 20°—30Q° nagyságra is felemelkednek, s nemritkán megtorlódván, házmagasságú jégsziklákká csúcsosodnak, melynek éles csikorgása, hatalmas ropogása érdekes játékot képez a partvidék téli látképében. —12° hőmérsék mellett a zaj ló jég megállapodik, és az egyes jégtáblák összefüggő egészszé tömörülnek. Alacsony vízállásnál — 9°—10° is elég arra, hogy a Duna beálljon, főleg ha tartós zajlás előzte meg ; a
