Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

életnagyságú olajfestmények díszítik, u. m. szt. István és Gizella átadják Imre fiukat Gellért bencés szerzetesnek nevelés végett; szt. Mór mesterének — szt. Benedeknek parancsára a hullámokból kimenti szt. Placidot; szt. Márton saját köpenyének leszelt részével födi be a mezítelen koldust; végre a szt. család. Az imaterem folyosójáról a székesegyház karzatára jutunk, melynek oldalfalait köröskörül szép művezetü fa-béllet borítja; a konventtagok és növendékek padjai között a főapátnak trónszerüleg emelt imazsámolya foglal helyet. Kiválóbb helyiségét képezi a főmonostornak továbbá a déli szárny első emeletén lévő főapáti lakosztály magas boltivezetes termeivel, melynek műtárgyait mellőzve, csupán két nemzeti ereklyéről akarunk tüzetesebben szólni. Egyik a szt. István király által kiállított eredeti okmány, melylyel a pannonhalmi apátságot 1001-ben alapította és javadalmazta, s melynek szövegét 582. lapon egész terjedelmében közöltük; az okmány pergamenre írva, s dacára magas korának és viszontagságainak könnyen olvasható, nagy pecsétje szintén meglehetősen ép. A másik nemzeti ereklye azon köpeny, mely alakra és ábráira nézve a koronázási palástnak az utolsó vonásig hű mása és szintén Gizella királynétól származik ; a bizanti ízlésű köpenynek anyaga legfinomabb fátyolszövet, mit a szakértők Kiosz szigetén készült bissusnak neveznek; a szövet finomságának megítélésére szolgáljon azon tény, hogy az egész köpeny ujabb eredetű vörös selyembéllésével együtt 22 lat sulylyal bir, és igy magára a fátyolszövetre alig esik némi csekély suly. A palást hossza, illetőleg magassága 4' 3", körzete 14', nyakát 1' 10" hosszú és 8" széles gallér födi. Az egész paláston ugyanazon alakok, cifrázatok és feliratok láthatók, mint a koronázási köpenyen ; ezeknek leírását tehát mellőzzük. A palást ékítményei különféle színekkel vannak a fátyolszövetre festve. Rendeltetése alig lehetett egyéb, mint hogy utána Gizela a koronázási köpeny hímzését végezhesse, melyet az ájtatos királyné tudvalevőleg a bold. Szűz székesfehérvári templomának ajándékozott. Vájjon szolgált-e maga e mintázat is tényleg egyházi öltönyül, vagy csak mint a szent életű királyi pár emléke őriztetett-e az egyházi kincstárban : nem tudjuk, de ez utóbbinak valószínűsége mellett szól az egész köpenynek szerfölött finom alkata, mely bizonyára már kezdetben igen óvatos kezelést igényelhetett. A nemzeti ereklye viszontagságaiból történelmi bizonyossággal keveset jegyezhetünk fel. Balassa Ferenc báró, ki ezen ős emléket