Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

gyök, püspökök, szerzetesek állnak. E képcsoport tehát kifejezi a rendnek kettős irányban kijelelt működési körét. A torony alul négyszögű, fönnebb gömbölyű és karcsú alakot nyer; innen 16 oszlop emelkedik ki, melyek fönn karzatot hordanak; nagyszerű a kilátás, mely e karzatról nyilik; a roppant terjedelmű látkörnek határait a Bakony, Vérteshegyek, másrészről a Kárpátok és nyitrai hegyek képezik; tiszta időben Pozsony vára, Haimburg és a Schneeberg is kivehetők; Hunfalvy szerint: „az egész dunai sikság 11 vármegyéjével feltárul a szemlélő előtt; dúsabb, termékenyebb, nagyobb térséget alig pillanthatunk át másutt Közép-Európában." — A tornyot réz kupolya födi, melyből az apostoli kettős kereszt emelkedik ki. A székesegyház belseje 1868—1872-ig bontakozott ki előbbi elhagyatott állapotából, a midőn t. i. a falak, oszlopok, ékítmények stb. megtisztíttattak kül salakjuktól; ugyanekkor nyerte a templom fal- és üvegfestményeit, oltárait, szóval teljes felszerelését, a mi egyébként még mindig folyamatban van, a mennyiben időről-időre ujabb szerzemények egészítik ki a teljes egyházi készletet. Mi csak is ezen egészen uj felszerelés rövid ismertetésére szorítkozunk, mintegy kiegészítésül a székesegyház műépítészeti méltatásához (439 1.). Kezdjük a fal-festményeken. Az ezekben kifejezett eszme tiszta átértésére előre kell bocsátanunk azon alapgondolatot, melynek illustratióját Storno Ferenc művész hazánkfia, mint a székesegyház teljes helyreállításának és felszerelésének művezetője a falfestményekben akarta létesíteni. Ezen alapgondolat a közép hajó hármas emelkedéséből kiindulva, a megfelelő boltivezetek mezőiben az összes egyház három tagozatát, u. m. a szenvedő-, küzdő- és megdicsőült egyházat jelképezi. A legemelkeclettebb résznek — a szentélynek boltivezeteiben négy főangyal, cherubok és szeraphok lebegnek, és a megdicsőültek karát képviselik; ugyancsak a szentély oldalfalain Nagy szt. Gergely, Anselm, Bonifác és Beda szt. benedek-rendü atyák életnagyságú körképei (médaillon) diszítik; a szentély négy sarkában pedig nyúlánk oszlopokon jobbra szt. Krizosztom és Athanáz a keleti egyház atyáinak, — balra pedig szt, Ambrus és Ágoston a nyugoti egyház atyáinak kőfaragványu szobrai állnak. A középmagasságú rész, szentély és karzat között, képviseli a küzdő egyházat, melynek eszméje a boltívezet mezőiben látható 5 kép által van symbolizálva; e képek az uj szövetség köréből vannak véve, és a Megváltó életének főbb eseményeit ecsetelik, u. m. : 1. Krisztus urunk születése; 2. megkereszteltetése ; 3. színváltozása Táborhegyén; 4. az utolsó vacsora; 5. Urunk mennybemenetele, és