Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

oldalán elterülő szőlőtelepek fehérlő házaikkal, pincéikkel kellemes változatosságot kölcsönöznek a kirándulásnak. N.-Ecs falunál letérve a győr-veszprémi országútról egyenest Pannonhalmának vágunk. A hegy lejtőit itt is szőlők és elszórt házak tarkítják, nyugoti oldalát pedig Szt-Márton mezőváros foglalja el, melynek épületei a Pánzsa-völgytől csaknem a hegy tetejéig nyúlnak, és szegélyzetet alkotnak a szt. benedek-rendü főapátság colossalis monostora körül. Szt-Márton mezőváros, mint afféle hegyitelep, főleg emelkedettebb részein alig mutat csak némi rendszerességet is; házai összedobálva sok helyen mint fecskefészkek függnek a partok oldalain; alsóbb fekvésű részében már elég határozott az utcák iránya. Kiterjedése jelentékeny, jóllehet lakosainak száma nem sokkal haladja meg a 3 ezerét. Szerény házai közöl csak is a főapátság uradalmi épületei emelkednek ki; ilyen a három udvarra osztott majorság, gazdatiszti lakok, fogadó és magtár. Plébánia-templomául a főapátsági székesegyház szolgál és a mezővárosban csakis kisded kápolna áll, hol a lelkész mindennajn miséjét végzi. Magára Pannonhalmára, vagy mint a nép mondja, „a várba" kényelmes kocsiút vezet, mely mindkét oldalról bokorszegélyzet közt a nyugati oldalon indul fölfelé, többször kanyarog és végre egészen a keleti oldalra kerülve ér fel a hegyre. Pannonhalma tulaj donkép három dombhullámzatból áll; a középsőn, mint legemelkedettebb ponton, áll a kálvária magasra nyúló 3 kőkeresztjével; az éjszaki dombon a főmonostor és ezzel szemben a déli emelkedésen az úgynevezett „Boldogasszony" kápolna áll. A vallásos nemzeti hagyomány e hármas ormot látja Magyarország címerében, a honnan elsőben hajtott ki e hazában a szt. kereszt fája. A főmonostorba csakis a keleti részen van bejárás, a többi oldalról legnagyobb részt magas bástyafalak által van körítve. Hajdani várszerkezetéből máig is fennmaradtak a lő-rések a keleti bástyafalon, míg a déli bástyafal két szögletén ódonszerű tornyok emelkednek. A régi időket hozza emlékünkbe a bejárás is, mely boltives (hajdan felvonó) hi don és kapun át vezet a várudvarba; maga a kapu szintén toronyszerű alkotvány, melynek emeleti szobájából a kapus őrszeme kisérte figyelemmel az érkezőket. A főmonostor tágas udvara gyenge lejtősségben emelkedik; jól kövecsezett talaján és kővel kirakott nyilt csatornáin kár nélkül hömpölyög alá a legsebesebb zápor.