Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

nal szembe ötlik egy szép emlék, az úgynevezett frigy szekrény-szobor, melynek 1731-ben történt felállíttatására a következő esemény szolgáltatott okot. A mult századok ismeretes szokása volt, hogy egyes helyiségek — főleg zárdák és templomok menhelyeket (azylum) képeztek, melyben bármely bűnös az üldözők kezei elől egyelőre menedéket nyert; ilyen volt a jezsuiták győri társháza is, hová többi között egy szökevény katona menekült, ki az űrnap nyolcadán tartott körmenet közé vegyült; társai azonban őt ezen emlék-szobor közelében felismerték, s őt elfogandók, a körmenetet annyira megzavarták, hogy a nagy tolongásban az oltári szentség az ünnepélyt vezető áldozár kezéből kiesett és a zavargók által összetiportatott. Az oltári szentség e profanatiójának kiengeszteléséül emelé VI. Károly császár ezen emléket, melynek oldalát remek relief-ékítmények borítják, tetején pedig frigyszekrény nyugszik. Történetét a következő felirat őrzi: Pani angelorum incorruptibili Carolus VI. Roman. Imper. Austr. Regni apostoliéi conservator et vindex laesam adorationis causam correctis seductorum audaciis perpetuae deprecationis monumento ad expiandam offensi Numinis iram ex avita pietate restitui iussit. An. sal. MDCCXXXI. Simor János mint győri püspök 1862-ben a szép emléket újonnan feldiszítteté. Ugyanezen időből erednek azon sz. Mária reliefek és egyéb szt, képek is, melyek egyes polgárok házain manap is több helyütt láthatók. Ezen emlék fölött emelkedik a nagyobb papnövelde, folyosóján gyönyörű festvényekkel ós Jukovich kanonok érdekes madárgyüjteményével. Szép könyvtárában incunabulák (a 15. század végéről); az érdekes kéziratok közt kiváló, figyelmet érdemel egy nagy antiphonale remek initialeival, kötésén bronz keret gót ékítményekkel, 4 sarkán az evangélisták — középen a bold. Szűz dombor-képóvel. Érdekes emléket képez továbbá a 30 öl magasan kiemelkedő tűztorony, mely a fehérvári kapu helyén a sánc-erődök köveiből 1792-ben épült Tollner építész vezetése alatt. A torony kapuívezete nyilt átjárást képez a bel-és Ferdinand-város között; a torony alsó épülete árvaház gyanánt szolgál, felső helyiségében pedig a toronyőr tartózkodik, ki ébren létéről negyedoránkint négyirányban hangoztatott trombitaszóval ad jelt. E torony karzatáról nemcsak az egész városra, de a vidékre is tiszta áttekintés nyílik, sot kedvező körülmények között Pozsony vára és a Schneeberg is kivehető. A belváros kiválóbb épületei közé tartozik a megyeház, egy-