Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Helyrajzok — Fehér Ipolytól

Helyrajzok. Fehér Ipolytől. Művünk zárlapjához jutottunk. Összebarangoltuk a mult idők fűlepte utait; átlapoztuk letűnt századok krónikáit; felnyitottuk az ősök néma sírjait; emlékezetbe hoztuk rég elporhadt nemzedékek életküzdelmeit. Rajzoltuk a természet vonásait, melyeket egy fensőbb kéz évezredeken át napjainkig alkotott; vázoltuk a talaj, viz és lég alakulásait; ecseteltük a néptömeg szám, vallás és társadalmi foglalkozás szerint való hullámzatait. S most, mielőtt munkánkat bezárnék, adjunk még a képhez néhány halvány vonást városunk és megyénk jelen apró külsőségeiből. Helyrajzi rovatunk számára kevés anyag maradt feldolgozandó ; tárgyát nagyrészben kimerítették az előzmények. Csakis egyes pontok lehetnek azok, melyekhez még néhány vonást illeszthetünk. Győr, Pannonhalma és Hédervár azon kiválóbb pontok, melyek ecsetelésünket még elfogadják. Győr. A Duna, Rába és Rábca által átszelt termékeny síkságon terül el Győr városa. Magasra nyúló számos tornya már messziről szemébe ötlik az utasnak. A város összbenyomása minden idegenre elég kellemes, mondhatni meglepő. Egyenes és széles szabású utcái, csinos épületei, élénk forgalmi élete, a Dunán uszó hajók sűrűn rakott árbocai, közhelyiségeinek tisztasága, a lakosság élénk szelleme mind — oly tényezők, melyek elsőben is előnyösen hangolják az utast. Mint minden városnak, ugy Győrnek is meg van saját jellege, s ez a kereskedelem. Már a régmúltban ez volt egyik lét-alapja, melyet habár a középkor harcias érdekei többé-kevésbbé háttérbe szorítottak is, mindazonáltal ismét uj és erősebb kifejezést nyert e jelleg az ujabb kor igényei között. Ha nem neveznők is meg e jelleget, azonnal felismerhető ez a város élénk forgalmában, folyóinak hátán sűrűen uszó teherhajóiban, gőzmozdonyainak örökös füttyentéseiben és nagyszabású raktáraiban. A forgalmi központot a belváros képezi, mely ismét három részből áll; ezek a szoros értelemben vett belváros, mely éj.-ról a Dunáig, ny.-ról a Rábáig, d.-ről a tűztoronyig, k.-ről a harangöntő