Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Adatok a megyében született vagy működött közszereplésü férfiak életrajzához. — Dr. Röszler Istvántól

Németh Mihály, győrm. áldozár, sz. Kis-Baráthon, 1751. f 1830 jul. 30. — „Keresztény Imádságok." Pozsony. 1787. stb. Nogáll János, n.-váradi kanonok, sz. 1820, jun. 24. — 1843-ban : „Religio és Nevelés" szerkesztőségének tagja. Munkái számosak. Pichler József művész, sz. Győrött. Pillich Ján. Nánd., r. főorvos, föll. 1748. Paab Ferenc, főorvos, föll. 1756. Nagy-megyeri Rajts Péter, sopronyi evang. magyar prédikátor föll. 1788. Ráth Károly, akad. tag, a magyar diplomatika búvára, szül. 1829 febr. 20. f 1868, ápr. 12. Még mint tanuló bocsátá közre 1846-bai Győrvárosa rövid történetét a „Hazánk"-ban. (Bőveb. „Századok

1 II. 5. f.) Ráth Mátyás Győrött ev. magyar hitszónok, az első magyar la] szerkesztője, sz. 1749, márc. 17. (Saját levele szerint Nagy Endrénél. T 1810. — „'Hírmondó" 1780—82. Pozsony. Ráth Pál, főorvos, föll. 1803. Richter János, a nemzeti szinház zeneigazgatója, az ismert zenekar hangversenyek rendezője, sz. 1842. Atyjának mint győrszékesegyház karmesternek vezetése alatt kezdett zenészeti tanulmányait a becs conservatoriumban befejezvén, ugyanott az opera zenekarában vadász kürtös, majd Münchenben Wagner R. tanítványa, az udv. szinház kar nagya. Ez állásáról lemondván, Parisba távozott, tanulva s koronkin tudósításokat küldve a „Südd. Presse"-nek. Innen Brüsselbe ment, — hol vele már mint a Wagner-féle zene terjesztőjével találkozunk, — : Brüsselből Zürichbe mesteréhez, mignem (1870) meghívást vőn a nemz szinház egyik karnagyi állomására; jelenleg ugyanezen intézet zeneigazgatója. *) (Bőv. „Ország-Világ." 1871. 49. sz.) Róka János, diakovári kanonok, föll. 1775. Salamon István, sz. Téthen, föll. 1729. Sartorius János, nemes-csói ev. lelkész, föll. 1725. f 1756. (Hrabovszky szerint). „Az igaz idvesség útjára mutató lelki óra." Wittenberga, 1730. „Idvességre mutató órának IV. része." 1773. (Danielik sz/ Sárváry Béla, kegyesrendi, majd eszterg. áldozár, sz. 1816, márc 21. Már mint növendék több darabot közlött a „Rajzolatok"- és „Századunk "-ban. *) Lásd „Zenészét" 246. lapon, hol Richter még mint karnagy van fölemlítve zeneigazgatóvá való előléptetése a közben töi bent, míg müvünk sajtó alatt állott. Szerk.