Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

E zárdáról — melynek temploma a győri püspökök, káptalan és hívek kegyes adományaiból épült, — egyéb adat hiányában csak azt jegyezhetjük fel, hogy e zárdának 1736-ban XII. Kelemen pápa sz. Orsolya vértanú szűz évnapjára teljes bucsut engedélyezett (Act. Jesuit. Jam-in. 33. cs. 6. sz.); 1758-ban pedig özvegy Oneil Judit Antónia grófné (szül. Maholányi b.) ezer forintról szóló alapítvány-levelet adott, melynek kamatjából évenkint szalézi sz. Ferenc napján énekes szent misét tartoznak Istennek fölajánlani (Eccl. Cam. 58. cs. 35. sz.). Sz. Vince leányai. Simor János mint győri püspök 1862-ben Győr-Szigetben a „szeretet testvéreinek", másként „Sz. Vince leányainak", „irgalmas szüzeknek" vagy „szürke nénikéknek" zárdát építtetett, melyhez templomot és kórházat is csatolt. *) Mórichidai premontrei prépostság. Mórichidán sz. Jakab tiszteletére e prépostságot Móric mester nyitramegyei főispán és országbiró alapította öcscsével Márk gróffal. Az okiratokban „rábai monostor és egyház", vagy „Árpás rév", „Árpás ér" és „rábai Á r p á s" neveken is előfordul. Az 1251-ben kelt alapítvány-levélben Móric gróf e monostornak több fekvő javakat adott, egyebek közt Kapi helységet, szántó földeket, erdőket, malmokat, szőlőket, a Rába vizén hídvámot, Téthen és Pókon szántóföldeket, Baráth-Sokoróban szőlőt stb. Miután pedig ez adományozásnak megvizsgálására kiküldött Favus pannonhalmi apát csakugyan úgy találta, hogy mindezen birtokok átadattak a prépostságnak, azt IV. Béla király 1263-ban megerősítette (Fejér Gy.: C. D. IV. 2. 85. és 3. 122.). 1403-ban Miklós — Mórichidai János bán fia — a monostornak, melyben őseinek hamvai nyugvának, egy — Mórichida fölött feküdt majorságot ajándékozott, oly kikötéssel, hogy ez benépesíttetvén, SzentJakab falvának neveztessék (Czech: Dipl. Cam. Jaur. MM. SS. I. k. 297.). A hídvám miatt több éven át tartó pör folyt a bakonybéli apát és a mórichidai prépost közt. 1464-ben a mórichidai prépost törvényesen letiltatott Árpás falu földjeinek lefoglalásától, minthogy azon falu szt. ljstván első király adományozásánál fogva sz. Móricról címzett bakony*) Leírását lásd: 350. lapon. — Györmegye és város egyet, leírása. Szerk.