Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

ezen jövevények a királyi vendégekkel (hospites regis) egyenlő jogokban részesültek, vagyis szabad királyi polgárokká lettek, sőt 1271-ber kiváltságos okmányt is nyertek, melyben külön hatóság választására jogosíttattak,*) saját árucikkeikre vámmentesség biztosíttatott, továbbá birtokot is nyertek. Ezen kiváltságos okmány eredetisége azonban később több oldalról lőn megtámadva, s noha Nagy-Lajos, Mária és Zsigmond több okmányában (jelesen 1384-ről) Győr — mint királyi város, Budával egyenlő rangra helyeztetik, s noha Nagy-Lajos királynak több okmányában egy városi biró és 12. esküdt — tehát egész tanács említtetik, és igy a városnak uri hatóságtól való függetlensége elismertetik; — mindezek dacára mégis a káptalan (mint uri hatóság) — és a város közt folyt pert a királyi tábla 1728-ban a városnak hátrányára döntötte el ; végre 1743-ban a káptalan és város közt létrejött egyezmény folytán a káptalan uri hatóságáról a városi területre nézve lemondván, egyedül a magán lakásokat, az ugy nevezett „káptalandomb"-ot tartá fenn magának. Ezen egyezmény Mária Terézia királynő által 1743-ban megerősíttetvén, Győr szabad s királyi városnak jelentetett ki; ezen legfelsőbb elhatározás folytán Győr városa az 1751-ik évi 27-ik törvénycikk alapján, a királyi városok sorába becikkelyeztetett. Ezen időtől fogva Győr városa saját hatósággal birt; a beltanács tagjai 1848-ig életfogytig választattak a 60 tagból álló képviselő- vagy kültanács által, mely mindenkor maga magát egészítette ki, üléseit pedig kebléből választott és rendes fizetéssel ellátott szónok elnöklete alatt, rendszerint negyedévenkint kántor-böjt napján tartotta. A beltanács jogvégzett tagjaiból alakult a törvényszék. Győr a tárnoki városokhoz tartozván, a felebbezett ügyek a tárnokszékhez terjesztettek fel, mely a tárnokmester elnöklete alatt hat-hét városi törvényszéki küldöttnek hozzájárultával, minden évben rendesen augusztus és szeptember havában Budán tartá üléseit ; Győr városa is majdnem minden harmadik évben törvényszéki küldöttje által volt ezen felebbezési törvényszéknél képviselve. 1743-tól — mely évben Győr a kir. városok sorába felvétetett, — egész 1848-ig a tanácsülések elnöke a biró volt ; polgármesterek — mint a tanács alelnökeinek választása 1789-dik évre vihető vissza; 1743-ban báró Kellern Károly királyi kiküldött felügyelete alatt tartott első választáskor a tiszti fizetések lőnek mindenekelőtt megállapítva, és pedig a bírónak 200 frt, a tanácsosoknak 50 frt. évi dij. *) A királyi polgárok és a város bíráinak neveit 1326-tól 1650-ig lásd Rupp Jakab "Magyarország helyrajzi történetében* (I. 422. 1.). — Szerk.