Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

állított helyettesek közöl Hector bajnoka legyőzetvén, tőle a halászó hely is elitéltetett. *) Az igazságszolgáltatás felett a királyok őrködtek, e végből több izben körutakat is tettek ; igy tudjuk különösen IV. Béla királyról, hogy 1244-ben a győr-csanaki határban az úgynevezett „király-szék"nél itélőszéket tartott. Idővel létrejöttek a nádorispáni Ítélőszékek és a vármegyék közgyűlései. Győrmegye, mint a kisebbek egyike, gyűléseit közönségesen a komárommegyei nemességgel együtt Győr — vagy Tata mellett tartotta; **) később a járókelő (ambuláns) ítélőszékek is megszűnvén, állandó kormányzó- és ítélőszékek állíttattak fel a vármegyékben. Hiteles közlések szerint ezen gyűlések a vár hajdani őrtornyában tartattak, mignem a mult században a megye előbbi házát (a mai jogakadémia helyén) gróf Zichy Pétertől visszaszerezvén, azt a hajdani ferencrendü zárdával és templommal, mint kincstári épülettel elcserélte, és ez utóbbit átalakította. Áttérvén a főispánok névsorára, sajnálattal kell jeleznünk, miszerint abban több hézagot lehetetlen kitöltenünk. A megyei főispánsági tisztet viselő személyekre nézve 3 korszakot kell megkülönböztetnünk ; ugyanis a magyar királyság kezdetétől egész a 15. század végéig ezen méltóságot világiak viselték; a 16. század elejétől pedig ezen tisztség a győri püspökökre szállott át ; mig 1780-ban a megyei kormányzat élére ismét világiak állíttattak. 1. időszak. ***) 1. Volfger hamburgi gróf. György, 1137. Damian, 1188. Kornél, 1192. 5. Márton, 1209. Miklós, 1212. Jula, 1221. Hedrik, 1223—1231. Simon, 1232. 10. Búzát, 1237. Miklós, 1239. Móric, főpohárnok 1243. Detrik, 1251. Lőrinc, főlovászmester 1258. 15. Dénes, 1271. Selta vagy Selke, 1274. László, 1291. Pál, 1299. Simon, 1300. 20. Hédervári Miklós, 1328. Drugeth Vilmos, 1330. Bakony Móric, 1337. ») Beél: Notitia Reg. Hung. III. köt. 97. lap. **) Nádori Ítélőszékek tartattak a csanaki »királyszék«-nél 1351, 1366., 1394-ik években. Lásd » Győrváros helytörténetét* 496. lapon. — Szerk. ***) Az évszámok sok esetben csak megközelítőleg veendők.