Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
A vár elfoglalása illetőleg átadása után az életben maradt benedekiek menekültek ; s az ős monostor és egyház tornyaira a megváltás jelvénye helyett a félhold tüzetett. A várat mint legalkalmasabb pontot, honnét a környéket és különösen a Győr körül táborozó magyar hadtest mozdulatait figyelemmel kisérhették a törökök, megerősítették. Ezért 1597-ben Miksa főherceg mielőtt Győr ostromához fogott, Bersteint ötezer emberrel Pannonhalma elfoglalására küldötte, 57 ) ki ezt a meglepett törököktől vissza is foglalta. Bár a következő évben Győr is visszavétetett a töröktől, s így a vidéken a harci zaj elnémult, Pannonhalmára a szerzetesek mégis csak néhány évtized múlva, 1638-ban tértek vissza, midőn III. Ferdinánd a sz. Benedek-rendet akként viszszaállítá, hogy ez jövőben a már hanyatlani kezdő ausztriai congregatióhoz csatoltassék; miért is Pálffy Mátyás — a fejedelem által kinevezett főapát az ausztriai congregatióhoz tette le szerzetesi fogadalmát. 58 ) A pannonhalmi monostornak ezen egyesülése a német kolostorokkal 1722-ig tartott, midőn azt Sajghó Benedek főapát megszakította. 5f) ) Az 1638-ban visszaállított rend tagjai a szerzetesi fegyelem szigorú megtartása mellett hivatásuk szerint a tudományokat is művelték, mi kitűnik abból, hogy Veresmarty Mihály, e kor egyik legnevezetesebb irója, mielőtt munkáit sajtó alá adta, egyik pannonhalmi bencés által biráltatta meg. 60 ) Mátyás főapát 1647-ben királyi levél által az országgyűlésre meghivatott; 61 ) azonban nemsokára megszűnt élni. A pannonhalmi Monast 116.1.). E vizsgálat, valamint a Pál főapát ellen emelt egyéb vádak, melyekből később tisztázta magát, megcáfolják hazai történetíróink által majd egyhangúlag elfogadott azon állítást: mely szerint Pál főapát és szerzetesei megölettek (Fessier 7. köt. 294. lap, Szalay 4. köt. 392. lap); mert a minden vád alól fölmentett hős főapát — a törökök által elfoglalt Pannonhalmáért mitsem tehetvén, sem elszéledt szerzeteseit össze nem gyüjthetvén, a táborba ment s az 1596-iki Keresztes mellett vívott csatában vitézül harcolva esett el (Czinár: Monast. 117. 1.). «) Beél M kézirata 20. §. 58 ) Czinár Mór kézirataiból, — hol a tudós történész megemlíti azt is, hogy Mátyás főapát ünnepélyes fogadalomtétele Bécsben, a mölki bencések házának (Mölke rh of ) kápolnájában több apát és püspök jelenlétében történt. 59 ) Mily viszony keletkezett ez egyesülésből? Lásd: Czinár: Monast. 122. és 125. és köv. lapjain. ,10 ) Pannonh. lvt. Caps. 64. Zz. — Czinár: Monast. 124.lap. — Ferenczy Jakab: Magyar irodalom tört. 99. lap. '''') Az 1608-ban hozott t. c. szerint, mely a »Status et Ordines« fogalmát megállapítja, s melyben meghatároztatik, kik tartoznak a »felsö táblához* vagyis a mágnásokhoz, kik a »Karok és Rendek«-hez vagyis az »also táblához* — a pannonhalmi főapát a Status és Ordines-ek között foglalt helyet (Fessier 8. köt. 16.és 17.1.).