Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

innonia várostól vette nevét. 3

) Már a római uralom alatt elhíresült által, hogy sz. Márton, római vitéz ezredes fia, később turoni püspök Pannonhalma tövében létezett Sabaria nevü helységben született *). allia e szent püspökének tiszteletére Nagy-Károly az avarok legyőse után Pannonhalmán kápolnát emelt. 5

) Történeti multunkban a honfoglalás idejében kezd szerepelni. Lrpád vezér nemeseivel fölmenvén sz. Márton hegyére, midőn györ

örü változatosságban látta a vidéket, melyet a hét év előtt még katlanul bolygott nép az ő vezérlete alatt szerzett, szive eltelt magas ömmel, magas érzelmekkel. 6

) Bár a honfoglalás nagy müve befejezve ; bár a vérrel szerzett ,za tágas téréi untig elegendők a nemzet befogadására, eltartására : harci zaj nem némul el, külföldre tör a nyugtalan nemzet, s évtizeken át üzi kalandos hadjáratait, melyeket csak akkor szüntet meg, időn anyagi vesztesegével életereje is majd kimerül ; midőn a győztetlenség varázshitének letűnte után méltán attól tarthat, hogy 'Ugy mint törzsrokonai a hunok és avarok Európa visszatorló boszunak eshetik áldozatul ! E veszélyben egyedüli mentő eszköze : a ü-eszténység fölvétele, Gréza erősen ragadja meg e mentőszert, s mnonhalmán,— hol egyszázaddal előbb 896-ban az ősök csatabárdjai llogtak a honfoglalásért, — 996-ban a szent kereszt jelvényét tűzi ki hon megtartásaért ! In hoc Signo ! brülbelül 316. Kr. u.) született sz. Márton e halomra járt imádkozni. „Juxta funm Sancti Praesulis in loco, qui Sacer Möns dicitur, ubi S. Martinus, dum adhuc Pannónia degeret, orationis sibi locum assignaverat." Hartwik. — Czinár unasteriologia pag. 22. 3

) Lásd: »a megye régészeti térképének igazolásában« 2. lapon. Fejér : C. D. I. 482. — Szerk. •*) Hogy sz. Márton Pannoniának Sabaria nevü városában született, az bizonyos; melyik Sabariában ? A mai Szombathelyen ? vagy a Pannónia mellett elterült, s »st már nem létező Sabariában ? A hosszú harcnak, mely e tárgyban folyt, Czinár ór pannonhalmi bencés vetett véget, ki akadémiai székfoglalójában kétségtelen átokkal bebizonyította, hogy sz. Márton a Pannonhalma mellett létezett Sabarián született. Czinár Mór ez adatait Franciaországban is elfogadták azok, kik sz.Mári életrajzát irták (Diqmis : Sz. Márton élete). 5

) Annal. Eccl. R. Hung, ad ann. 795. — V. ö. Perz: Monumenta Germaniae ann. 791., 796. és 999. »Huc facit, quod Carthuitius hoc monasterium iuxta cuiustn praesulis s. fundum constructum narret, ut jam insignem aliquam memóriám irtini ibi fuisse credamus. 6

) Béla király névtelen jegyzője, 50. fej.