Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

'am. 37. 1.) ezen Móric nyitrai főispánt a Póczi nemzetséghez tartoottnak állítja, hasonlókép Gyurikovtis is. Ráth Károly (Új Magyar luzeum, 1859. 143 stb. lapjain) Puki Móricot mondja a prépostság ala•ítójának. Mi részünkről ez utóbbi nézethez csatlakozunk, és pedig a ;övetkező indokokból. XIII. században a Móric nevet több fényes lemzetség tagja viselte, így többi között Poki és Péczi. Az alapítók ermészetesen csak saját jószágaikból alapíthattak, de annak sehol nyouára nem akadtunk, hogy a Péczi nemzetség Téthen, Bordáson, Pókon r

alaha valamit birt volna. Bordást — mely utóbb Mórichida nevet lyert, — még a XV. században is a Pokyak nak egy ága : a Megyesdlyay — birta; Téthet, Pókot pedig a nemzetség kiholtáig birták, már >edig ezen határokból lőn kikerekítve a prépostság birtoka. Az 1251-ben telt alapító levél szerint Pápán a Pokyak tulajdonához tartozott Tapolca nalom 2

/

3 részét a mórichidai prépostság (y

3 részét pedig a poki egyíáz) birta, valamint a téthi földet, mely határos volt nyugotról Nagyrhekével, éjszakról Pok Chépán földjével stb. (Fejér Gy.: C. D. IV. 2. 35.); tehát mindenütt Poky-birtokról szólt az alapító levél, mely körülmény igen is valószínűvé teszi, hogy az alapítás ugyané család műve volt, 1403-ban Mórichidai Miklós azon utcát — mely e helységen keresztül Győrbe vezetett, az említett prépostságnak ajándékozta (Tudïyùjt.). 1414-ben a mórichidai prépost és konvent a győri püspök és káptalan ellen a mórichidai tizedet szentszéki végzés folytán megnyerte (u. o.). 1490-ben II. Ulászló levele szerint Mórichida mezőváros volt, s egy részét Medgyesallyay István birta (u. o. és Fejér Gy.: C. D. IX. 4. 669.). A premontrei rend 1543-ban török-tatár tábor elől menekülvén, monostorát üresen hagyta, de 1553-ban szintén premontrei rendű apácák foglalták azt el (Czinár: Monast. II. 48.). 1536-ban I. Ferdinándtól enyingi Török Bálint nyert Mórichidán adományt, s Thurzó Elek nádori helytartó parancsára a győri káptalan Török Bálintot Ferenc és István fiaival birtokba is vezette, ki azután az apácákat elkergette, templomukat és minden javaikat elfoglalta. 1549-ben Török János kérésére I. Ferdinánd Zrínyi Miklós grófot s horvátországi bánt a Mórichidán elkövetett hatalmaskodásért megidéztette (Hazai Okmt. III. 447 — 450.). 1573-ban az apácák javainak visszaadatása lőn elrendelva, de a parancs eredménytelen lévén, az apácák 1577-ben a Török családot megidéztettók (Tud. gyűjt.). 1594-ben a Győrt ostromló törökök a zárdát elpusztították, az apácák Nagy-Szombatba futottak és sz. Klára szüzei közé olvadtak, magukkal vivén Mórichidára vonatkozó leveleiket (ezek közt