Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
Gyirmóth, magyar falu a Rába jobb partján. Népe egykor német olt, de ma már annyira elmagyarosodott, Hogy ősi nyelvét alig érti gy-kettő. Mai kiterjedése két helység — u. m. Gyirmóth és Sebes hatáából alakult ; az elsőt többen birták, de a Gyirmóthi nemzetséget és a agy váradi káptalant legrégibb tulajdonosaiul találjuk. 1348-ban a nagyváradi káptalan ezen birtokát biharmegyei Bogolér nevű jószágért Kápoli Bán Miklós özvegyével és kiskorú fiával serélte el (Fejér Gy.: C. D. IX. 6. 38.). 1361-ben Gyirmóthi Mihály omes maga és érdektársai nevében bizonyos gyirmóthi birtokrész dfoglalásáért a nagyváradi káptalan ellen óvást tett, mire a káptalan gazolja, hogy a kérdéses birtokrészt itélet alapján birja (u. o. IX. 6. 20.), Ugyanezen oklevél szerint akkor gyirmóthi birtokosok voltak : ^okra Miklós comes Örökösei, Zsidow Mihály comes és többen. 1366-ban zászló mint kiküldött pristald a gyirmóthi határra nézve a váradi :áptalan és nemes Veesy-ek között oly osztályt eszközölt, hogy 3 / 4 rész ;gészen, egy negyednek pedig fele a váradi káptalané, másik fele pedig i Veesy nemeseké legyen. Birt Gyirmóthon az akai Iváncz család is, le a pozsonyi káptalan előtt ezen család gyirmóthi birtokát a győri káptalannak vallotta be, utóbb pedig e káptalan egész Gyirmóthot megszerezte. Mint Győrrel szomszédos helység, már 1594-ben elpusztult, de 1600-ban ismét meg volt telepítve. Az 1619-ki kapuösszeirásban 2 1 /< 2 jortás falunak olvassuk, s így a tehetősebb kis faluk egyike volt, de ^egyetlen török ura a koppányi Ibrahim spahia annyira sanyargatta a akosokat, hogy ezek megszöktek, s 1627-ben összesen 8 ház volt a faluban. Ekkor Rezman aga lett urok, ki alatt a lakosok száma hihe:őleg szaporodott. II. Rákóczy Ferenc harcai alatt ismét sokat szenvedett, s azon helységek között volt, melyeket Heister császári fővezér teljesen szétrombolt; nem tudjuk, vájjon magyar lakói ekkor kiirtattak-e vagy slszöktek, s vájjon a győri káptalan honnan és mikor telepítette német lakóit. Pusztult hely: Sebes falu Koroncó és Gyirmóth között azon tájon állott, hol a Marcal folyó a Rábába ömlik; emlékét a hasonnevű dülő tartja fenn. 1448 körül a Poky nemzetségből szakadt Medgyesallyay család birta; 1472-ben pedig a Poky-ak birtokában volt (Magyar tört. tár. VII. 22.). Győ.niegyo cs város egyt. leírása. 9 j?
