Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

ízadban Torkos Péter mint anyai birtokát határoltatta. Igen sok zen ment át, s határának nagy része a bácsai, szent-iváni, hecsei tárokba olvadt, azon rész pedig, mely fennmaradt, ma Likócs névvel A szentvidi elpusztult templom helyét a vidék népe ma is ismeri. Szent-Márton, magyar mező-város Pannonhalma nyugoti lejtőjén és írében; három részében — u. m. város, váralja és hegy részekben lön-külön birája van. Némely irók szerint helyén „Civitas Pannoa" római város állott. Sz. László egyik oklevelében Pannónia praerm név alatt említi. Sz.-Márton mezővárosnak története szorosan szeforrott a fölötte emelkedő pannonhalmi Ősrégi monostor történeté1; ez utóbbi — mint nemcsak megyénk, de hazánk múltjában is kiváló rténelmi emlék,— külön ismertetésben részesül jelen mü folyamában*); okból mi e helyütt a mezővárosra vonatkozólag csakis azon adatokra 3rítkozunk, melyek a főmonostor viszonyaiba kevésbé olvadtak be. Pannónia helyén már a XIII. században 01 suc praediumot találk, melynek neve utóbb Alsókra idomult; ez úgy látszik ősi fészke lt a megyénkből rég kimúlt Alsóky nemzetségnek. Ugyanitt voltak . Márton egyházának szőlőművesei, kovácsai, kézművesei és harangéi (Árph. iVj Okmt. II. 8.). 1334-ben Róbert Károly a pannonhalmi tatot az alsoki A'ásár jogában megerősítő (Hazai Okmt. I. 168.). Első rályaink alatt úgy látszik az apátságon kivül egyéb földesurai is hettek; így birt itt az 1403-ban kihalt Eörsi nemzetség, melynek rtokából Zsigmond király Hédervári Miklósnak 3 szőlőt adományozott [óderv. lvt. III. 22 — 23/1403.). 1582-ben nyerte a mezőváros mai Sz.-Márton nevét. A XVII. ázad elején pusztult és elhagyatott hely lehetett, mert ez időben alig vasunk róla említést; a század közepe táján már a törököknek behódolt )lt. 1689-ben Rummer Márton főapát települőket szállított a városba, .ket 3 évre az urasági adótól felmentett. Pusztult helyek: Illók, hajdan Vylok, praedium, melynek szentegyháza is volt, [ikor és ki által pusztult el, nem tudható; emlékét a Sz.-Márton és arján közt elterülő Illók erdő tartja fenn. Lelka, praedium, szintén a pannonhalmi határba olvadt ; múltja meretlen. Kis-Ecs, a XIII. században többen birták, köztük a Kis-Ruozdi 3mzetség is, ma egészen a pannonhalmi főapátság szőlő- és erdőirtoka. *) Lásd alább „Pannonhalma helytörténetét". — Szerk.