Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

• 550 és ősi fészke volt az árpádkori királyaink alatt virágzott Rouz, késobl Rouzdi, Kis-Rouzdi és Cheb-Rouzdi nemzetségeknek. A pannonhalmi apátság első szent királyunk korától szintén birtokosainak egyike volt, hasonlókép Cebh, vagy későbbi okiratok szerint Cheb comes, kinek neve alatt talán a sz. István alatt szerepelt Ceba nádor neve rejlik. IV. Béla királynak a szent-mártoni egyház javára kiadott oklevele szerint voltak itt apátsági jobbágyokon kivül: udvarnokok, bukhariusok, vincellérek és harangozok. 1213-ban László király a szent-mártoni egyházat azon ravazdi jószágrész birtokában megerősítette, melyet itt a B o u z d i nemzetség nevezett egyháznak ajándékozott (Árph. új Okmt. I. 186.). 1222-ben Gunczel spalatói érsek is birt Ravazdon, ki itt született és ravazdi birtokait a szent-mártoni apátsággal cserélte el (u. o. I. 186.). 1234-ben IX. Gergely pápa Rouzdot a szent-mártoni egyház birtokai között említi (Fejér Gy.: C. D. VII. 1. 239.). A XIV. században Rouzd közbirtokosság volt. 1363-ban Cheb-Rouzdot a Nemes család egy ága birta, mely cheb-rouzdi előnevet használt (Győri tört. és rég. füz. I. 25.). Utóbb Nagy-, Kis- és Cheb-Rouzd egészen a pannonhalmi apátság birtokába került, és Ravazd név alatt egyesült. 1487-ben a falu keleti részén emelkedő dombon sz. Villebald egyháza állott (Árph. új Okmt. I. 79.). A török portyázásnak első siralmas nyomára 1595-ben találunk, a midőn lakói szétfutottak és a közel erdőségekbe menekültek. Az 1619-ki kapuk összeírásában mint kizárólag a szent-mártoni főapátság birtoka 4 portás hódolt falunak vétetett fel. Az 1627-ben felvett jegyzőkönyv siralmasnak mondja a falu sorsát (megyei lvt. és Ráth K. tört. tár. VII. 47.). 1641-ben a török Budára ós Fehérvárra hajtatta a lakosokat terhes szolgálatokra. 1649-ben szultáni adó alá is felvétetett. Habár sokat szenvedett a falu a török sarcok alatt, de hogy teljesen elpusztult vagy néptelen lett volna, — annak nyomát nem találjuk. Pusztult helyek: Toryan, vagy mai kiejtés szerint Tarja n puszta Ravazdtól keletre. Nevét hihetőleg a honfoglaló hét magyar törzs egyikétől nyerte. Kisés Nagy-Tarján volt, egyik a győri vár földje, másik a bakonybéli apátság birtoka volt. 1240-ben IV. Béla a győri várhoz tartozott tarjáni várnép és királyi szőlőművesek szabadságait megerősíti, s egyúttal tartozmányaikat szabályozza (Hazai Okmt. III. 5.). Ugyanitt Szent-Márton egyháza is birt jobbágyokat, vargákat, mezei lovászokat és bukháriusokat.