Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

zolgált. 1671-ben azon 17 helység között találjuk, melynek protestáns emploma és papja volt (Megyei lvt. és Magy. t. t. VII. 45. 78.). Csák-Néma, pusztult falu, megyénk legrégibb faluinak egyike volt, nert Nixa vagy Mixa nevű némái lakos lopás gyanúja miatt a tüzes vasiróbára Ítéltetett (Regestrum Varadiense XIX.). 1497-ben Lóránt István »zvegye és fia itt egy nemesi birtokba vezettetett, mely bevezeésnek Ispán Gergely és leánya ellenmondottak (Győri tört. és rég. füz. . 130.). A XVI. században a Némay, Szapáry és több családok is birak Némán. A török uralom alatt fehérvári Hussein herceg birta, kinek cegyetlenségei miatt a falu lakói megszöktek, s ez elpusztult. Határá>an a templom-földi dülon az egykori templom helyét ma is Kiutalják; ugyanennek határában állott egykor Si ke falu, melynek imiékét a s i k f ő i dülö tarja fenn. Gugh, hajdan falu, ma a pannonhalmi főapátság birtokában lévő ds puszta Mező-ürs és Nyalka között. 1267-ben Konrád comes a Gughi salad tagja a szent-mártoni egyháznak ajándékozta (Hazai Okmt. I. 37.). .510-ben II. Ulászló király Gughy Kelemen gughi birtokának felét ^émay György győrmegyei alispánnak ajándékozta (Megy. lvt. és Magy. . t. VII. 20.). Pázmánd, magyar falu, Pannonhalma keleti tövében. Pázmándot legrégibb okiratainkban Paznan és Poznan néven s találjuk, s kétségtelen, hogy nevét a Hunt-Poznan nemzetség ez itóbbi ágától nyerte, a minthogy ezen nemzetség Z e g i vagy S z e g h y iga még a XIII. és XIV. században is birt Pázmándon (Fejér Gy.: C. DVII. 4. 197.). Különben e helységet is többen birták, nevezetesen a >'yőri várszolgák és udvarnokok, de első birtokosai között a pannoníalmi Szent-Márton egyházát is olvassuk. IV. Béla a pannonhalmi ipátság birtokait megerősítő oklevelében megnevezi a Poznan és 5emyen-suka praediumokban volt apátsági jobbágyokat, kiknek szolgálata hasonló volt a hymudi — nyalkái —jobbágyokéhez. Ugyanitt roltak apátsági szőlőművesek, tárnokok és aratók. A falu népe hagyonányszerüleg két Pázmándot emleget, melynek emlékét az alsó- és *első-szer nevezetben őrzi; s valóban a fönnebb idézett oklevél is nondja, hogy Poznan helység határos volt Poznan majorsággal Árp. k. új Okmt. II. 7—8.). 1252-ben S u k o r o u-Pázmándnak olvassuk, mely évben az Aba nemzetből származott Hab comes Özvegye tt 4 szőlőt adott Szent-Márton egyházának (Fejér Gy.: C. D. VII. 4.107.). L263-ban ugyanezen adományozásról a hanti káptalan adott bizonyságeveiét (Árph. új Okmt. II. 245.).