Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

mártoni apátság részére Gönyőn tett ajándékozását helyben hagyta megerősítette (u. o. I. 196. 203. cs 223.). 1244-ben IV. Béla Bolundu Mihálynak Geunu helységben a királyi udvarnokok földjeit és a „toné nak nevezett dunai halászatot adományozta azon vitézségeért, melyb az magát a tatárok ellen vitt csatákban Bakoson kitüntette (u. o. 22 —23.). Talán e'birtok-csorbítás miatt emelt szent Márton egyhá panaszt IV. Ince pápánál, ki is 1244-ben Lyonban kelt bullájában királyt megintette, hogy a nevezett egyháztól itt elidegenítetteket ac vissza (Árp. Okmt. II. 159.). A XIV. században Gönyőt már Hédervári Lőrinc nádor birtok ban találjuk; az 1450-ben felosztott családi jószágok közöl Gön várának (castrum) fele a nádor özvegyére és Miklós és Anglis ne gyermekeire szállott, másik fele pedig a nádor János fiának — a macs bánnak jutott. Ulászló királynak erről kiadott oklevele Gönyőt mez városnak (oppidum) mondja (Magy. tört. tár. VII. 16. és 17.). A Héd( váriak ellen a némái Kolosok, nemkülönben több némái, kisnagy-keszi birtokos nagyobb hatalmaskodást követtek el ; miért is országtanács 1449-ben Komáromvármegyének meghagyta, hogy ez határvillongást elintézze. 1450 június 9-én Gara Miklós nádor ugya hatalmaskodási perben Gönyőn nádori itélő-széket tartott (Hazai Oki II. 302-304.). 1535-ben Gönyőt új adomány-levél mellett I. Ferdinánd a pa nonhalmi főapátságnak adományozta (Czinár: Monasteriologia 111.). Gy ostroma alatt Gönyő elpusztult, s mint ilyent enyingi Török Báli Pápa és Gesztes ura elfoglalta, s ez utóbbi vár jószágaihoz csatolta, sem az 1616-ban, sem 1619-ben történt kapuk összeírásában nem tab juk, mivel vagy puszta lakatlan falu volt s így nem adózott, vagy ped ekkor Komáromvármegyéhez volt csatolva, mint a gesztesi vár birtol A Török nemzetség fi-ága már 1618-ban kihalt, s Gönyő Török Zs zsára, ez által pedig férjére, bedeghi Nyáry Pálra szállott örökségkt ki is e helységet 1662-ban Zeghy Katalinnak — Zilágyi János gye megyei alispán nejének adta zálogba (Megyei lvt. III. jkv.). 1621-b valamint 1626-ban új települőket nyert a helység. Török Bálint örök seit ez időtájban a régi s igaz tulajdonosok háborgatni kezdek elfoglalt birtokokért, hogy tehát Nyáry Pál hatalmas támaszt találj o birtokainak egy részét — ezek közt a gesztesi uradalommal együ Gönyőt is Eszterházy nádornak adta el. A nádor Zeghy Katalint Gönyőre adott zálogösszeggel törvényesen megkínálta, és felkítta, ho< ezen gesztesi várához tartozó jószágot adja ki; s mivel a zálogbirtokos felajánlott pénzt elfogadni nem akarta, Eszterházy azt birói kézbe tet