Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
Újváros a győri káptalan eredeti jegyzőkönyveiben mint a győri kí talán tulajdonához tartozott falu említtetik. Valószínű, hogy utóbb V. István király kiváltság-levele ellenére Újváros egészen a kapta' jobbágyi birtoka lett, s bár 1588-ban árkok és palánkok által megei síttetett, a török portyázok azt mégis teljesen elpusztították, s XVI-ik század kezdetén nagy részben új magyar települők szállott meg, s midőn 1615-ben Győr polgárai összeirattak, Újváros már m Győr külvárosa lőn fölvéve ; ekkor 92 magyar lakossal bírt. Bérviszonyaikra nézve az újvárosiak mégis különböztek egy jobbágyi faluktól; így elöljáróikat maguk választották. Évről évre szaporodott Újváros lakossága, s 1638-ban Zichy I győri vár alparancsnoka kath. templomot építtetett a széna-téren, — t jelenleg a mázsa-ház áll. E templom alatt volt a Zichy nemzetség s: boltja, a plebánia-ház pedig a só-ház és arany bárányhoz címzett foga között állott. A Ferenc- és Ferdinánd-városrészek a lerombolt bástyí helyein és ezeken kivül elterült posványos térségen e század első fel ben épültek. Egy — 1744-ben kelt tanúvallomás szerint a fehérvári kapu ele elterült tavat Meszlényi János alispán jobbágyai által betöltette, helyére majort építtetett. (Megyei Ívtár.) # Valódi emelkedését e két városrésznek a folyó század 30-as 40-es éveire tehetjük. Nádor-város, Győr legrégibb külvárosa (lásd 430. lapon), sőt töt kútfők szerint a hajdani Arrabona első lakói is ezen városrészben ke; dették a települést. V. István király engedélye folytán 1271-ben lakosok a várba és városba húzódván, e városrész többé jelentőség) nem vergődhetett, bár az első századokban Győr heti vásárai is i tartattak; mivel azonban a városi erődítmények körén kivül esett, töbl ször elpusztult; e városrészt utóbb csak gazdasági majorokul használta s innen nyerte „maj or ok" nevezetét. Győrhöz tartozik még: Szabadhegy is, a várostól keletre 1 / i mfdnyire emelked domb-háton. A XII-ik századi oklevélben többször előforduló Z e 1 e u s vag S z ő 11 ő s helység állítólag Szabad-hegy helyén terült el, holis királj szőlőművesek laktak *), (Vinitores juxta Jaurinum in Sceleus. — Feji Gy.: Okt. VII. 5. 303.) X *) Vesd össze az árpádkori térkép igazolásával 489. lapon. — Szerk.
