Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem
1. Sagh, praedium, alio nomine Hag. 1250. Árph. Uj Okmt. II. 1 okm Vinitores, servi aratores et pulsatores. Conterminalis per circuitun cumtertia villa Sagh, quae est Castrensium, Ech et Nul, et Preke. 4 Puszta helyén 1323 körül Kisfalu és Lalka épült. Ráth K. H Okmt. I. k. 128 1. m. szőlőhegy és szántóföld. 2. Ságh, praedium. 1250. Árph. Uj Okmt. II. k. 1 okm. Jobagiones terra ad 10 aratra. 1368 cum Ecclesia S. Laurentii. — 1518 SugóSágh alias Uj-Ságh. m. szántóföld, szt-lőrinci határ. Sashalom, locus. 1220. Metales Capli Jauriensis pro Eccla Feyreghaz, Pannh. ltár Capsa XXXI. V. „incipiendo a Pansa directe ad Sashalom, exinde aliquantum ad meridiem ad viam quae ducit ad Perynche . . similiter ex parte Teuteusy etc." m. Sashegy. Semi an, possessio. 1216. Pannh. lt. Semyensuka, praedium. 1250, Pannh. lt. után Árph. Uj Okmt. II. k. 1 okm. „In praedio Semyensuka et Poznan Jobagionum 14 mansiones, vinitorum 30, tavernicorum 2, aratorum 5 mansiones." — 1278 possessio, szőlőkkel. Pannh. lt. Capsa III. C. — 1672. Szeményszuka alias Apáturakla. C. XXII. K. — m. Selyemcsuk, puszta. Sid, alias Zerechyn, villa Civilium et Castrensium. 1256. Fejér, C. D. IV. 2. 402. m. Szerecsen. Sokoró, hegy. Neve u. 1. elsőben Tényő környékére szorítkozott, mert a XIII. század elején e helység Sokoró név alatt fordul elő; ezen század végével pedig e név főleg az egész hegységre átment, s így lett: Barath-Soukorow, Sucorou-Quiar, Sokuru-Péterd, de még Sukoró-Pázmánd is. (Orou hihetőleg kurtított Oromu. Van a Rába mellett: Ombuzorma. 1251. Fejér C. D. IV. 2. 87. Mosonymegyében : Boldozorma, Komlouzorm. 1208 Fejér C. D. III. 1, 58. Pozsony-megyében : Ineuzorma, Zadurzorma. 1252 Fejér C. D. VII. 5. 298.) S z e n t-M i h á 1, possessio. 1221. Pannh. lt. Capsa IX. O. Metales Capli Budensis pro possess. Heche : „Hinc tendendo ad occidentem ipsam viam dictam . . qua ex Bana itur ad Civitatem Jauriensem — versus montem Szent-Mihal nominatum cuius pars media ad Merena pertineret," — 1693. Promontorium Jauriense Sz.-Mihál alias Szabadhegy vocatum. Pannh. ltár Capsa XVIII. Dd. m. Szabadhegy keleti része; ugyan ennek nyugoti része pedig Nagy-Megyer volt (lásd ezt). Tap an, villa agazonum regis. 1250. Árph. Uj Okmt. II. k. 1 okm. — 1258, Tapán egyharmada Szt-Mártoné „udvornici". — 1292. Táp.
