Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól

HM szakában hazánk talaja oly tengernek fenekét képezte, melynek vizében tengeri emlősök, fókák ós delfinek léteztek, tengeri halak éltek, tengeri puhányok s az ezek közt főleg említendő Mactra podolica Eichw. és Donax lucida Eichw. tanyáztak ; de sőt a Foraminiferák fajai s a Nullipora ramosissima-hoz közelálló tengeri növények sem hiányoztak ; — minderről a szarmát-képlet ásatag állat- és növényvilága váltig tanúskodik. Ez szükségképen ugyanígy leendett vala a rákövetkezett Congeria-képlet korában is, ha hazánk térségeit ekkor is a tenger vize borította volna. De főleg a győrmegyei hegylánc változatos tája nagyon alkalmas leendett vala a tengeri növény- és állatvilág faj különbség szerint különböző életszükségeinek kielégítésére ; igy a hegyek oldalait borító csekély — sa völgyek fölött hullámzó mély vizek — a bakonyi hegyeknek szárazföldi térségei, ugyanazoknak a vizbe majd mélyebbre, majd kevésbbé mélyre merült mészkősziklái mindannyi kedvező körülmények voltak a különféle fajú tengeri lények életére és tenyészésére. Azonban a győrmegyei hegylánc és az ezt környező rónaság Congeriarétegeiben a tengeri növény- és állatvilág semmiféle nyomait, semmiféle ásatag maradványait nem találtam: miből joggal azt kell következtetni, hogy a Dunamedencében a szarmát-tenger visszavonulása után hátramaradott sósviz a légkörből és hegyek magaslatairól alászállott édes vizzel mindinkább nagyobb mérvben összeelegyedvén, tengeri jellegéből lassankint kivetkőzött ; ily módon benne a tengeri lények létezése mindinkább nehezebbé és elvégre teljesen lehetetlenné vált ; s a Congeria-rétegek állatvilági kövületei már azt tanúsítják, hogy a hazánk térségeit akkor borító víztömeg inkább féligsós, mint édes volt. E viztomcg mozgó állapotban volt ENy-ról DK. felé tartó irányban. A tapasztalás elegendőképen tanúsítja, hogy az erősebben mozgó vizek nagyobbféle kődarabokat is elsodorni képesek ; de ha a mozgás gyengül, akkor a kő —*rögök a viz erejével dacolva, megállapodásra vergődnek, és a meder fenekén kavicsréteget alkotnak ; a víz lassúbb haladása vagy teljes nyugvása mellett pedig a finomabb kőszemecsek is lerakodnak, és annál nagyobb mérvű torlatokat hoznak létre, minél enyhébb vala — különben egyenlő körülmények között — a viz folyása. Ezek nyomán Önként kiviláglik, miszerint a Congeria-képlet korszakában a finomszerü és tetemes vastagságú rétegeket előtüntető győrmegyei hegylánc fölött a viz mozgása jóval enyhébb volt, mintsem az azt környező rónaság fölött, melynek Congeria-rétegei, mint már említve volt, egyrészt kavicsszerüek, másrészt csekély vastagságúak. Ezen állapot — mint a rétegek mutatják — az egész Congeria-korszakon át változatlanul állt fönn ; következőleg szakadatlanid változatlan