Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

körülvett (9) körtanyájokba hordták össze. E gyürük kerülete Pray szerint 30 mérföldnyi lehetett

1

); a 20' magas és 20' széles, fölül sűrűen befásított és karók által támogatott fóldbástyákon belül emberhang távolában feküdtek falvaik. Bél és Lisznyai

2

) szerint ily avargyűrü volt megyénk területén is. Az utóbbi krónikájában a 791-ik évről ezeket írja : „A hol a Rába vize a Dunába foly, annak a napkelet felől való szegletébe, mint egy szigetbe beszállának, mert az avarok táborát napnyugot felől a Rába vize, éjszak felől a Duna vize, napkelet és dél felől pedig rettenetes árok őrzi vala; a gallusok, noha sok időre és sok gallusnak elvesztésével ezt a nagy árkot behányták s betöltötték, s azután az avaroktól el is vették" 2

). Bonfin 3

) szerint Csallóközben kerestek végső menedéket a Nagy-Károly által legyőzött avarok ; véleményét Csallóköz őskori földalkotványai is támogatni látszanak, melyeket a nép — úgymond Bél 4

) — tatár üléseknek nevez ; szerinte ezek az avar-ringek maradványai volnának. Alig fogunk csalódni, ha a csallóközi Gurew (halastó), Gyrew (helynév), gyreubukur XIII-ik századbeli elnevezéseket az egykoron itt létezett avargyűrüvel hozzuk kapcsolatba 5

). A Győr és Gönyő közt levő mezőn számos — emberi kéz ásta gödör látható, melyeket Nemes Sámuel 6

) az avarsáncok maradványainak tart.*) Annyi bizonyos, hogy Győrmegye területe nagy részben e gyűrű kiegészítő részét képezé, midőn a szlávok és bolgárok részéről szenvedett vereségek következtében számban és erőben megfogyott, nemzeti egység- és erkölcseikben meglazult avarokat NagyKároly személyében utóiérte a nemezis boszúja. Nagy-Károly — életirója Eginhard szerint

7

) — három irányban szervezte (791) a támadást; a Dunán hajóhada úszott alá, a balparti sereget Theodorik, a jobbparton előrenyomulót pedig maga Károly vezette az Ens folyó által határolt avarok földjére. „Hány csata vívatott, mennyi vér ömlött, — tanúsítja a lakosoktól megfosztott Pannónia, s az avar chán székhelyének oly rémítő pusztulása, hogy a vidéken meg nem lehet ismerni, vájjon 1

) Annales Vet. Hunn et Avar. T. I. p. 280. 2

) Notit. Hung. T. I. Krónika 2S1. 1. Ráth Károly értek. Győrvárosa neveiről. Győri Közlöny 1858. évf. 48. sz. Új magyar múzeum 1858. évf. 563. 1. 3

) Hist. Ung. Dec. lib. 9. 4

) Notitia Hung. T. II. 318. s

) Ipolyi Arn.: Adalék Magyarország XIII. századi helyirata- és földrajzához. Uj magyar múzeum 1858. évf. 337, 538, 540. 1. 6

) Athenaeum 1841. évf. 30. sz. 478. 1. *) Matusek a hagyományra hivatkozva e gödröket a török tábor maradványainak tartja. Lásd alább: Szt.-Iván helytörténeténél. — Szerk. 7

) De gestis Caroli M. ad annum 791.