Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

hes békekötés föltételeiből, mely szerint a quadok 63 ezer, a jazygok ) ezer fogoly s nagy mennyiségű barom visszaadására kötelezték gukat *) ; egy mérföldnyire vissza kellett vonulniok a Dunától, lynek balpartján a jobbparti erődökkel szerves összefüggésben lévő lőörsök gyanánt szolgáló erődök emeltettek. A másodízben 178-ban ört marcomann háborúban Marc Aurél ismét személyesen vett részt; közbejött halála miatt Commodus állította helyre a békét némi ^edmények által 180-ban Kr. u.; Trajánnak két erődcsoportból (Vinbona-, Carnuntum-, Flexum-, Arrabonából és Bregaetium-Aquincumí) álló védrendszere még a háború folyama alatt helyre lőn állítva. A történelem ugyan nem emlékezik tüzetesen megyénk szereplé•ől ez időben, ámde a futólagosan vázolt harcok folyamából eléggé ;űnik, hogy Arrabona, mint a bregaetiumi védcsoport kiegészítő £Ja, a légiók egyes osztályainak s a segédcsapatoknak állomáshelye, ísőségben és gyászban testvériesen osztozott a közép-dunai védvonal yéb telepeseivel. A marcomannok, quadok és jazygok fölött nyert diadalok nagy Sdntélyt és fontos szerepet biztosítottak a pannóniai légióknak. A szariták és góthok több ízben megújított támadásai közepette a császárot nagy részben légióink fegyvere emelte föl, vagy fosztotta meg a Sntól. Megyénket érdeklőleg kiválóan Diocletiánnak korszakot alkotó alkodása (284—305) érdemel említést. Hatalmas reformatori szelleme szervezetet adott a katonai despotismus és a barbárok sűrű támadásai itt már roskadozó államtestnek. Az általa 4 részre osztott birodamból Pannónia Galerius társ-császárnak jutott osztályrészül, ki Alsómnoniának a Bakony, Duna és Dráva által határolt területét a Balaton 'eiso) 2

) lecsapolása és erdőírtások által lakhatóbbá tevén, azt a quad szarmát védvonal hosszában a Rábától a Dráváig külön tartoánynyá alakította s nejéről Valériának nevezte el 3

). Megyénk rülete tehát részben PannóniaValeria, részben Felső-Pannonia \annonia prima) kiegészítő részét képezte. Valeria őrségének vezére innonia secunda (inferior) parancsnokának (dux) volt alávetve, provincia kettészakítása óta felállított 2 praetor! rangú legátus !) Kenner id. m. 52. 1. Wietersheim id. m. I. k. 47. 1. 2

) Peiso alatt némely történetirók Plinius után indulva —a Fertő tavát értik; kérdés tisztázására nézve 1. Wietersheim id. m. IV. k. 74. jegyzetét, Kenner üább idézett szerzők idevágó helyeit. 3

) Sextus Rufus, Jomandes Szalágyinál, Lib. I. de statu Ecclesiae Pannon. '—33. p. Schönvizner id. m. 130. p. Györmegye és város eeyet. leírása. ÍJO