Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Történelem

egyénk éjszaki része lakóinak a római hódítás korában,*) míg Avennus a német „S c h ü 11" elnevezésből annak scytha lakóira következtet. A budai Gellérthegy alján talált latin feliratú kelta sírok határo)ttan arról tanúskodnak, hogy a Közép-Duna mentében még a rómaiak [éjében is laktak kelták; 2

) a bojokról még Ptolomaeus is emlékezik. 3

) égészeti leleteink az aravisk nevü kelta törzsre utalnak — mint Legyénk lakóira a római hódoltság korszakában. Czech M. Bullet3k 4

) a kelta nyelvről irt munkája után indulva Győrnek „Arrabona" evét is kelta eredetűnek mondja. Kelta nyelven ar, ara annyi mint a lagasból jövő (a Rabat, i. a stájer havasokból ered), on, ona lakást dent, tehát a régiek Narabona vagy Arabonája — Rábaszállásnak del meg. 5

). A kelták mellett harcoló nézetekkel szemben Timon 6

) — Tacitus 5mai iróra hivatkozva, 7

) szlávoknak tartja e törzseket. Timon szerint a pannonok nyelve nem lehetett más, mint a kelták Ital elébb leigázott illyrek szláv nyelve, mely a kelta uralom bukásáal ismét előtérbe lépett. Meddig terjeszkedett az illyr-szláv — s meddig a levert, de ki em irtott kelta népelem, — adataink segélyével lehetetlen tüzetesen kijeelnünk. A népvándorlások ez Ős hajdanában egyik népréteg a másikra elepedett le, ezt részint kiirtva, részint összeolvadva a korábbi lakosok;al ; uj népvegyülék keletkezett, mi természetesen a nyelvnek is lényeges változását vonta maga után. Tekintetbe véve egyébiránt, hogy a •alliai törzsrokonaiktól elszakadt pannóniai kelták nyelve 7 század óta nzonyos önálló fejlődési irányt vett, könnyen kiegyeztethetőnek tartjuk ima látszólagos ellenmondást, mely e tárgyban a régészet és történelem :özt fennforog; sőt természetesnek találjuk, hogy Tacitus az önállóan ejlődött pannon-kelták nyelvét ellentétbe helyezi a nagyobb tömegekjen lakó, tehát már nyelvi befolyásnak kevésbé kitett gall-kelták íyelvével. Ily tiszta vagy vegyes illyr-kelta népelem honolt a Közép-Duna ') Lazius: De republica romána, lib. XII. 173. p. *) Arcbaeol. közi. II. füz. 36, 37. 1. Hatnpel : Aquincum történetének váz•ata 10. 1. 3

) Geogr. lib. 2. Europa c. 15, 16. 4

) Mr Bullet, Mémoires sur la langue Celtique, Besançon. 1759. 5

) Mások a Ra bo n a nevii elnevezést veszik kelta eredetűnek, melyből csak i rómaiak alatt fejlődött ki: Ad Rabon a, Arrabona. Szerk. 6

) Imago antiquae Hungar. lib. I. c. 13. p. 104. 7

) De moribus Germaniae c. 28, 43.