Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

Lauriston hadvezér, Na r bon ne és d'Hénin kormányók lakhelye 1809." i). A római sírokon épült Józsa-Balogh-féle ház falában nlékkő van e fölirattal : „Ittlakott FejérG-yÖrgy, ko rale gîrmékeny

ebb írója, 1818—1824. Deák Ferenc 1819 — 1821. ? B a 11 h y á ny L a j o s". E ház a jelen század elején restauráltatott, int azt a Józsa-címer fölött álló évszám jelzi, de az épület jellege a kapu alatt és mellett levő Hercules-szobrok még régibb időkre ;alnak. A Bezerédy- most Etlényi-ház ily feliratú emléktáblával : [de szállt I. Napoleon 1809. au g. 31.". Vele volt Eugén és a íjor koronaherceg, Berthier, Lauriston, Massena, Rapp, Bertrand, roussieres, Duroi tábornok s Narbonne 2

). Régi iratokban előfordul még a M á r f f y-, H u s z á r-, Eszterá z y-, B i r ó -féle ház neve. Az 1700-ban Győrré jött karmeliták a Berger-féle ház emléízetét jegyzék föl, mint a melyben 1718-ig laktak, valamint a domus a,esarea-ét, melyet ideiglenes templomukká alakították át, s melyen győri vaskakas állott. Az elemi-iskola épületén ily feliratú emléktábla van: „1684. onvictus, 1776. nemzeti-iskola. Itt lakott s tanított évay." (1787 —1795 mint a rajztanoda alapítója és a magyar nyelv nára.) Az elsőnek alügyelője Rajnis volt 1764—1766-ig. Az elemi-iskola őbb a káptalan-zenészek épületében volt, amint azt márványtábla is jelzi. A magyar-ispotályon ily feliratú emlékkő van : „Alapiét t a Széchenyi György 1666." A templomon Széchenyi-címer. A német-ispotály ily feliratú emlékkővel: „Alapította aberle Cecília 1746." A bencések templomán régibb időkből e felirat olvasható : i. O. M. B. M. V. S. Ignatio Soc. Jesu. Fund. MDCXLI. A bencések székházán pedig e felirat van : Georgius zeczenyi Archiepiscopus Colocensis Societati Jesu 1667. Mindkettő épült : Dallos, Draskovich, a győri káptalan, Széchenyi yörgy s II. Ferdinánd király adományából. Frescóit és oltárképét roger Pál, később bécsi akadémiai igazgató festé 1744. A székház Hist. Conv. Jaur. — Hohenegger és Paintner naplója. 2

) Hohenegger naplója. Tud. Gy. 1820. II. k. — Győri K. 1859. 74. sz. — áth Károly, Hazánk 1847. 99. sz. — Paintner naplója. — Constants Denkwürdigsten. — Sehneidawind. Thiers. Kisfaludy S. levele s Története a felkelő nemesgnek. Kézirat. Győrmegye és város egyet, leírása. 98