Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

lennyire kijavíttatni rendelt plébánia-templomot x

) lenn a városban % hová is a császár a székes-egyház oltárait átvitetni s ott felállíttatni sndelte. Ez időtől fogva a székes-egyház hadélelmezési- és szertárrá válhatván át, oldal-hajói földdel tömettek meg, s Győrnek a török által 594-ben történt elfoglalása után a Dunára néző éjszaki oldalhajó blakai ágyúkkal rakattak meg. A szent hely e profanatiója csak a iröknek Schwarzenberg és Pálffy hősies merénye által 1598-ban beköetkezett elűzetése után szűnt meg. Ugyanis Győrnek akkori főpászmái: Hetesi Pethe Márton (1598 —1605) s utánna Nap rá gyí. >ömötör (1607—1619) az iszonyúan feldúlt szentegyházat lehetőleg ijavíttatván, abba az isteni-tiszteletet ismét visszahozták. De a mit ők sak kezdeményezhettek, azt a hatalmas és tehetős ifjabb trakostyáni >raskovits György (1635—1650) — a hasonnevű győri püspök 3 bibornok unokája, — nemes áldozatkészséggel bevégezni ügyekezett. ! célból bizonyos Giovanni Battista Eana olasz mesterrel Ötött szerződést, ki is a főtemplom restauratióján 1639—1645-ig olgozott. Ezen — székes-egyházunk hajdani alakjának meghatározására itemes világot vető, s műtörténeti tekintetben is igen becses szerződési kmány szintén csak most került napfényre 2

). E nevezetes okmányban ahány sor, ahány mondat, annyi meglepő lat. Igaz ugyan, hogy hiányos nyelvezete 3

) s összekuszált zagyva lerkezete miatt fölötte nehéz ezen adatokon biztosan eligazodni; azonan székes-egyházunk múltjára vonatkozó nagyon is sovány és hiányos latainkat tekintve : ezen okmány napfényre jöttét valóban örvendetesek kell mondanunk. Kitűnik abból, hogy a székes-egyház szentélye, tnieneti román-góth templomaink mintájára, a jelenleginél jelentékeven magasabb emelkedéssel birt. A sekrestye — rendeltetésének meg0 E templomról emlékezik a fennidézett pozsonyi kézirat: »Sunt très Eccleae Parochiales Sancti Stephani Protomartyris, Sancti Benedicti et Sancti Adalírti.« — A Draskovits-féle canonica visitatioban pedig ezeket olvassuk: »Ex aditione quoque accepimus, très hic fuisse Parjchiales Ecclas, ex quibus una est S. ;ephani Protomartiris, quam defacto Franciscani habent; et eiusdem Parochiae )mum fuisse illám, quam habet Ductor peditum militum Nagy Mathe.« 2

) Kápt. levt. Arc. 10. Fasc. 1. Nr. 5. — Sajnos hogy azt a rendelkezésünkre ló hely szűke miatt itt nem közölhetjük. 3

) Az egész szerződés olasz nyelven van irva, s Rana mester kézírása; melyben jymásután elősorolja az általa elvállalt javítási munkálatokat. A végén pedig a .ispök kézírásával oda van jegyezve a munkálatok bevégzésével a művésznek zetendő munkabér.