Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet
5rtönnek nevez l ). Lippert 2 ) e helyiséget igy irja le : „A püspök,rhan — mely helyen hajdan az erőd és várparancsnoki lak állott — :ező pince színvonalán, az épület bal szárnya alatt éjszakon látható ;y körivű ajtó; ezen néhány lépcsővel alább menvén, jobbra egy 7' 6'' igas és 3' széles folyosóra érünk, mely tiz lépcsővel alább vezet ; ezen pcsők a körivű boltozaton is ismételvék, és igy az egész lépcsőzetet ;yenlő magasságúvá teszik." „Balra néhány lépésnyi keskeny melléktornac vezet a négy ölnyi agasságu, kikövezett vizfogóhoz (cisterna), melyen még most is látitni a félig pudvás gerendát, mely a vödrök felhúzására szolgálhatott, kútban, mintegy két ölnyi mélységben üreg vehető észre: Rómer érint a régi várfal egyik nyilasa ; de itt a további vizsgálódástól el dl állnunk, minthogy a fojtó lég a kivilágítási kisérleteket is meghiutja. Néhány év előtt tett vizsgálat szerint e kut alul mintegy két nyire kiÖblösödik, s boltozata téglákkal van kirakva. A Duna áradáikor e vizmedence átszivárgó vizzel telik meg." „Ha ezen térből a keskeny lépcsős folyosóba visszatérünk, ez lefelé lindinkább szűkül, mig 15 lépcsővel alább & 3" széles, 10' 10" hosszú sarnokszerü boltozat alá jutunk, mely 16' magasságban — egyik lehul)tt gerinckő-rész kivételével — szép, tökéletesen fenntartott keresztoltot tüntet elő, mely körtealekuan tagozott gerincezettel és diszesen idolgozott zárkővel ékeskedik. E zárkő valamint. azon két vállkő, íelyben a gerincezet végződik, csinos levél-ékezetből áll, a másik két állkő pedig egyszerűen tagozott. A csarnok falai nagy, szabályosan iragott négyszög-kövekből rakottak." „Ezen térből, a bemenet ajtajával szemközt az előbbihez hasonló Spcsős osonka — mert csak átosonni lehet rajta, — kezdődik, mely gyanazon irányban 18 lépcsővel- alább vezet, hol rögtön alacsony, csak ' 6" széles helyen találjuk magunkat, mely 2' magasságig feltöltetett s csinos keresztbolttal végződik. Ezen boltivek alulról nagy, faragott égyszögü kövekkel záratnak ; többi részöket pedig omladék és murva akarja. Innen tovább nem nyomulhatunk, minthogy balról a falban olt alacsony nyilas kő és hulladék által — mint látszik szánt szándék:al eltemettetett. Az egész építmény kincstartó vagy menhely lehetett, aivel a nagyobb csarnok több helyen még a vakolat nyomait mutatja, nely fehér, fél hüvelyknyi vonalok által négyszögekre van beosztva. ') Rómer: »Felelet a ,Közlóny'-ben hozzám intézett régészeti kérdésekre és nég valami régészeti életünkből. « Győri K. 186U. 6. sz. 2 ) Mittheilungen der k. k. Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung 1er Baudenkmahle.« IV. évfolyama 281. 1.
