Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Régészet

red, bokor gyökeret nem verhet, s oly rendesen készültek, hogy az jabb századok készítményei alig lehetnek. Harmadfél láb mély felásaísnál erősen vert agyagot találtunk keverve kevés homokV?d, valamint Î az egész hegység talajában előfordul. A vidék homokkövét porhayósága miatt, a kavicsot pedig hiánya miatt nem használhatták. I 45 foknyi oldal-lejtő szintén oly erősen vert, mint a többi rész

; tiért is tartós esőzések sem hagynak sarat, legfölebb az egy hüvelyknyi lély kerékvágásokban. b) Római út vezetett Szent-Imre dombjától (Pázmánd éjszaki atárában) Kapuköznek, innen déli irányban a völgyön föl a Fehérképßgynek, a pannonhalmi várkert déli részét átmetszvén, az Illok-erdőek délnek irányzott átlóján a szántóföldekre; itt az útnak vonalát adja két öl széles fehér vonal, mely a Lakatos-rétnek Sabaria őshelyét éri

# Jkatrészei apró kavics, tégla és bögretöredékek, nemkülönben tiszta omok, tömött alapon két-három hüvelyk vastagon terítve. Az út egy l széles volt. c) Tarjántói nyugotnak a veszprémi országútnak tartott szintén yy római út, mely minthogy süppedékes völgyön ment keresztül, azért íkatrészei az a) és b) utakétól különböznek, t. i. kova, tégla, vashullaák és zúzott vas-salak keverve, mely anyagoknak összefüggése szivóibb bármi kövekénél. Az útnak részeit az eke szétszórta ugyan, de a :étszórt részek irányából az útnak irányát 2000 lépésnyire bizton avethetni. Ezen dűlőt a nép Va s a s fö 1 d-nek nevezi, mert a kövek is-alkatrészét a nép is felismerte. Lehetne a már most kártékony evekből vagy hetven szekérrel összeszedni (1. „Archaeol. Köziemének" 8 k. 99 s köv. 1.). 5. Az e s z t e r h ó-nak nevezett nagyszerű római töltés, melyet most kocsiútnak használnak s mely a mosonmegyei Baromháztól, a Hányon eresztül győrmegyei Réti-ig vezet. Eszterhó névnek okmányilag első yomát értelmezésével együtt 1226-ban találjuk. (Fejér C. D. III. 2. 89.) elae regis iunioris confirmatio privilegii de Borsmonostra : „nec ad lausuram aquae, quod dicitur vulgo I z t r a a quoquo ullo modo )ffantur ire". Eszterhó fontosságát hadi tekintetben felismerte 1528-ban o o tampa, 1540-ben Stella (1. Bongarsius 607. tk. L). A Hanságtól Kis'unáig elnyúló sánc Mansfeld Károly főtábornok 1595-ik évi munkája . Ortelius I. k. 164.1.). Eszterhónak hossza Kovács Jánosnak 1740 körül észült térképén, melyet Bél Mátyás nyomtatásban megjelent Moson. egy éj éhez adott '— tesz hétnegyed mfdet; ellenben a bécsi katon. ddrajzi intézet térképe szerint csak hatnegyed mfdet. Györmegye és város egyet, leirása. Of»