Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

et. Csodálnunk kell iparosainknak az uj ipartörvénynyel szemben tusított bizalmatlanságát, hogy ne mondjuk elfogultságát melynél jva mindeddig nem alakultak át egy hatalmas ipartársulattá, mely 3—1000 taggal valóban hatalmas támasza lehetne városunk iparának. A megye területén 1872-ben volt 26 céh 1312 taggal; itt legjoba. el vannak terjedve a takácsok (420), molnárok, kádárok, kovácsok, )észek, szabók, pékek és mészárosok. Az uj ipartörvény szellemének megfelelő ipartársulat csak egy ;ezik : „győri vendéglősök, italmérők és kávésok társulata." Ezen fsulat még 1846-ban keletkezett, és 1872. május hó 4-én az uj iparrvénynek megfelelőleg ipartársulattá alakult, egy külön takarék- és telosztálylyal, mely törvényszékileg be van jegyezve, és melynek ladata tagjait szükség esetén kölcsönökben részesíteni. Bír továbbá tegápoló és temetkezési alappal, melyről a „humanistikus intézmér

ek" rovatában már emlékeztünk. Végre a favágóknak 1868-ban keletkezett testülete sem bir többé hszervezettel, hanem egészen a szabad egyesülés elvén alapszik ; taginak száma 17 ; — főcélja a társulati tagok és ezek özvegyeinek vagy váinak segélyezése. Dacára annak, hogy a társulási viszonyok adatai eléggé bizofítják, hogy nálunk az ipar nagyobb jelentőségre nem képes vergődni, a kis ipar túlnyomó — még sem hiányzanak városunkban egyes igyobb és a hazai ipar terén már is elismerést szerzett vállalatok ; yen főleg Nagy Mihály tészta-gyára, ki is kitűnő tészta-gyártányaiért nemcsak nagyobb kiállításokon lőn kitüntetve, de a hazai ar terén kifejtett buzgalmáért érdemkeresztet is nyert. Említést érdemel továbbá Stádel Károlynak 1845 óta fennálló azdasági gépgyára, mely állandón egy gőzgéppel és 10—12 igéddel dolgozik ; rostáiért és vaskeretü járgány cséplőgépeiért 366-ban a bécsi gazdasági kiállításon 8 aranyos állami jutalomdijat yert, Említendő még Christen kocsigyára, mely szintén érmet yert; Kohn nagyszerű olajgyára, továbbá Neubauer Károly yufagyára, egy keményítő-, és két szodavizgyár; a ajógyárt a közlekedési eszközöknél fogjuk megismertetni; végre világító gázgyár, mely Győrnek részvényekre alapított egyet3n gyári vállalata, és 1868-ban 130 ezer ft. részvénytőkével keletkeett ; a gáz-világítás összesen 150 ezer ftnyi költséggel jött létre, s naponkint 253 közlánggal és 1900 magánlánggal látja el várounkat.