Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

alaj, s mely közeledő elpusztulásával a szomszédos vidékre futó íomokjával veszélyes leend. Ezen erdőtér egyesek között akként osziatott fel, hogy igen sok birtokos van, kinek 5—10 dbban van erdeje, le ezek mindegyike csak 3—4 lépés szélesen és 4—600 öl hosszan nyuik el. Ily szük határok közé szorított apró területeket valóban leheteten megvédeni a külbántalmazások ellen. Ily széthasogatott erdőterületek továbbá a téthi közbirtokosság, i szent-iváni, tényői és écsi községek erdői is, melyeknek megsemmisülése nagyobb részben természetszerűleg bizonyos, jóllehet hogy lagyobb részt birói zár alatt állnak. Átalán sajnálattal kell elmondanunk, hogy megyénk csekély erdőségei csak fele részben részesülnek kellő kezelésben. Végre néhány szót az erdészeti személyzetről. E pon;ot illetőleg Győrmegyében is mint egyebütt korszerű intézmények üsak akkor léptek életbe, midőn egyrészről az erdőségek szűkebb térre szorításával, más részről a fokozatosan emelkedő fogyasztással az árak gyorsan felszöktek, mi az illető birtokosokat azon öntudatra ébreszté, bogy ezen gazdászati ág is kiemelendő valahára ős állapotából. Az erdők célszerű kezelését illető intézkedések azonban megyénkben még meglehetősen kezdetlegesek, s eddig csak is a panonhalmi főapátság, Viczay gróf, a vallásalapítvány és Eszterházy Pál gróf uradalmaiban léptek foganatba. A pannonhalmi főapátságról alább külön fogunk emlékezni ; Viczay gróf erdejében 1 fővadász, 2 körvadász, 1 alvadász, és 3 erdőkerülő, — a vallásalapítványnál 1 erdőmester vezetése alatt 1 pagony alerdész és 1 erdőőr, — Eszterházy grófnál 1 főerdész vezetése alatt 1 erdész és 2 erdőőr, — végre a bakonybéli apátsághoz tartozó kajári erdőben 1 gazdatiszt felügyelete alatt 1 erdész és 1 erdőőr viszi a kezelést. Az erdők használata. A fának legnagyobb része tüzelésre szolgál, habár egyes álladékok minőségökhöz képest kis mennyiségű haszonfát is adnak. A tüzelőfa hasáb hossza 3 láb, az úgynevezett erdei ölnek magassága 5, hossza 12—14' a nagyobb birtokosoknál, mert a kisebb birtokosok nem igen vágnak fát ölbe, és a szükségletüket szabálytalanul szétdarabolt fával fedezik. A vágott fa osztályozása a helyszinén csak felületesen, utóbb a raktárban tüzetesebben történik és pedig következőleg u. m: a vágásokban cser-, tölgy-, gyertyán-, félkemény- és lágyfahasáb, ugyanannyi féle dorong-, kemény és félkemény- és lágyfa