Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól.

yakori csúcsos beszögelléseit; igy mindjárt Táp-Szt.-Miklósnál és Lsszonyfánál erősen bemélyed, míg a két helység között az asszonyfai íajornál Veszprérnmegyébe domborodik. Asszonyfától félköralakban ágja át a hármas — tarjáni erdőt, s ennek ny. oldalán erős beszö;ellést képezvén, áthasítja a pátkai völgyet és a sokorói hegycsoport ,lsó nyujtványát — a Harangozót; ettől félkörös kanyarulatokban Liovász-Patona (Veszprémm.) fölött elhaladva, Szerecsent megkerülve, Tyarmatnál mély öblöt vet, és ujolag egy nagy félkört kerítve, Ó-Maomsoknál találkozik a Vas- ós Sopronymegyét elkülönítő Rába folyóval körülbelől 12 ezer öl hosszában), s ehhez simulva, határozottan é. rányt vesz; csekély kanyarodásait leszámítva, meglehetős egyenesen tart Kis-Babóth felé, miközben K.-Arpást, Mórichidát és Rába-SzentMiklóst súrolja. K.-Babóth és Rába-Szt.-Mihály között elhagyván a Rábát, ény. irányt vesz, és aránylag csekély kanyargással Kóny és Bödöge mellett eljut Kapi helységhez, mint a megye legszélső nyugoti pontjához. Itt a Rábcához csatlakozva (mintegy 12 ezer ölre) kígyózik K. felé, miközben Rétit és Sövényházát érinti. Hugoth pusztától keletre ismét "elhagyja e folyót, és egy kanyarulattal ék. irányban tart; majd a lébény-szt-miklósi cukorgyár fölött EK.-re fordulván, a mosonyi Dunaághoz (K.-Dunához) simul, s ennek mentében (körül-belül 7 ezer öl hosszúságban) érinti Duna-Szt-Pált, Zsejke pusztát és a mosonymegyei Mécsért. E helység fölött elhagyja e folyót is, és Ny. felé vetettkidomborodással megkerüli Hédervárt és a pozsonymegyei Lipót helység alatt a N.-Duna ágait, majd magát a főfolyót is átvágva s e közben a Dunaágak szeszélyes kanyargásait utánozva, Nyarad mellett elhalad, és ék. irányban kiindulási pontunknak — Patasnak tart. A megye imént rajzolt határvonalának hosszát csakis megközelítőleg adhatjuk a kat. földr. intézet térképe valamint saját térképünk nyomán, és pedig EK.-ről (Patastól Szőgyén át K.-Kesziig) 18 ezer öl; K-ről (K.-Keszitől a táp-szt.-miklósi kanyarulatig) 21 ezer öl; D-ről (a táp-szt-miklósi kanyarulattól Malomsokig) 35 ezer öl; Ny.-ról (Malomsoktól — Kapin át — Hédervárig) 50 ezer öl; s végre EK-ről (Hódéi-vártól — Patasig) 20 ezer öl; s igy az egész megye határvonalának hossza megközelítőleg 144 ezer ölet, vagyis 38 mfdet tesz, melyből a folyók által képezett természetes határra mintegy 49 ezer öl vagyis 12 mfd esik. A megye alakja, külszabása — nem ugyan egyes részleteiben — de egészben véve meglehetős szabályosságot mutat; keleti és déli oldalát csúcsos ki- és beszöggelések jellemzik, DNy. elég sima menetű, míg