Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

Kajár főleg a diótermelésben érdemel említést. A katholikus tanodának kezdetleges gyümölcs-faiskoláját jóval túlszárnyalj a a bakony­béli apátságnak úgynevezett Sárkány-majorbéli ritka válogatotl fajú gyümölcsfa-iskolája, mely emelkedését kiválóan Fridrich K. uro­dalmi kasznár buzgó tevékenységének köszöni. Néhány évtized óta az egész megyében emelkedő nyomai mutatkoznék az előbb nélkülözött nemesebb téli alma, nagy választékú körte és egyéb nemesített gyümölcs­fák versenyzésének. A gyümÖlcstenyésztós barátai régibb mulasztásukat helyrehozan­dók, messze vidékek sőt Németország kitűnőbb faiskoláiból vetik meg alapját szép gyümölcsöseinek, s ma már megyeszerte több faiskolát mutathatunk fel. Első helyen említjük Péér községnek két holdnál nagyobb kiterjedésű faiskoláját, melynek kezelésére a község szakavatott egyént tart saját költségén. — A nemrég létesült gyümölcsfaiskolából már­is mintegy 4000 darab oltványt osztott ki a község saját tagjai között. Bizonyára utánzásra érdemes példa. A főhegyvonal mentében majd minden községben leküzdék már a gyümölcs-faiskola kezdeményezésének nehézségeit. Nyul községnek fais­kolája két holdra terjed, mely azonban eddigelé kevés eredményt muta­tott fel. A kisbaráti faiskola nedves talaja miatt céljának meg nem felelhetvén, mult őszszel a község más alkalmas helyet jelelt ki számára. Az iskolatanítónak saját kertjében mintegy 600 nemesített fácskája van. Az écsi község faiskolája 1000 rj° területen fekszik, két izben 800 darab gyümölcsfa osztatott ki a lakosság között. A mult évben 200 db. oltvány 30 krjával, s 500 db. vadonc 12 krjával árusíttatván el, az elöl­járósága bevett jövedelmet egészen a község pénztárába helyezte; nem helyeselhetjük az elöljáróság ezen intézkedését, mert amaz ártatlan jöve­delemből a tanító fáradságának jutalmaztatása mellett a többi részt az iskola fölszerelésére és a gyümölcsfatenyésztésben kitűnő gyermekek ösztöndijazására kellene fordítani. Csanak községnek is jutott tagosztály alkalmával 800 Q° terület gyümölcs-faiskolára, de alkalmas kezelő hiányában e térség mindeddig nem használtatott rendeltetésére. Bády Izidor lelkész a község becsüle­tét megmentendő, saját házi kertjében kezdett faiskolát létrehozni, egy itcére való alma vagy körte magot vetvén el. Habár földje igen hálátlan, mégis sikerült példájával a nép figyelmét felébreszteni, s benne a gyü­mölcsfák iránt kiméletet, becsülést kelteni. Mintegy 600 többnyire alma és körte oltványt nevelvén, ebből kertjében 166 darabot 5-ös rendszer­ben ültetett el ; a többit helybelieknek és vidékieknek elárusítván, 100

Next

/
Thumbnails
Contents