Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

Faulte tótvények. A főapátságnak győrkerületi birtoka it 5 országos és 5 községi ut hasítja, ezen fölül vannak a gazdaságnak saját közlekedési és tagutjai, melyeknek legnagyobb része, valamint a határvonalok fákkal vannak körülültetve. Az uradalom átértvén a faültetés nemzetgazdászati horderejét nem kiméi sem költséget, sem fáradságot, hogy fa telepítvényei minél gyorsabban növekedjenek. A legközelebb mult két évben csupán a győrkerületi birtokokon mindegy 100 holdnyi területen kiültetett csemeték és magasabb fák száma megközelíti a félmilliót. Az utóbi két száraz év dacára mutatkozó siker, nagyobb mérvű munkára adott ösztönt, ugy hogy jelen évben a sz.-iváni vadász kezelése alatt álló — maggal bevetett faiskolák 20 holdra mennek, melyekből egy két év alatt több millióra menő csemete fog kikerülni. A magasabb fákat az ültetvények erősebb példányai szolgáltatják.' Kis-Megyer bír ugyan mintegy 2 holdnyi iskolát, mindazonáltal szükségletét részben á szent-iváni faiskolákból és telepítvényekből födözi. J u h á sz at. Kis-Megyer gyakran vizállásos legelője miatt nagyobb kiterjedésű juhászat befogadására nem alkalmas. Mindazonáltal a magasabb helyen kijelelt koslegelőn nevelkednek a kosbárányok egy éves korukig. Ezeknek száma 100—140 közt változik. Innen a szomszéd Sashegyre hajtatnak, 3 éves korukban a főapátsága birtokokra fődözés végett szétosztatnak. Az előbb említett kosbárányokon kivül van KisMegyeren még 1500 db. ürü. Tehenészet. 1872-ig Kis-Megyeren csak házi szükségre állott 14—15 darab fejős tehén egy svájci bikával. Ezek mellett a borjuk (5—8 hétig szopván, a lassankint elfogott toj egykét itce zab áltál lőn pótolva. Az igy nevelt üszők 3-ik övökben meghozták a szép borjut, az ökrök pedig erősebb testalkatúak és hízékonyabbak a tiszta magyar fajú ökröknél ; míg a magyarfaju göbölyÖk 9 — 10 mázsára híztak, addig a keresztezettek 14—15 mázsa élősúlyra emelkedtek. Ezen tapasztalatok nyomán az összes győrkerületi gulya Kis-Megyerre lőn központosítva, s az eddig nem fejett, de fejesre alkalmas példányok fejés alá vétettek. Jelenleg van 84 legnagyobb részben magyar fajú tehén és 2 bika. A gulyával jött magyar fajú bika, tiszta mürzthali bikával cseréltetik fel. Minthogy a tehenek nagy része még vagy nem fejhető, vagy most még csekélyebb mennyiségű tejet ád, ez okból a fejés eredménye naponkint csak 200—250 itce tej, mely Győrött adatik el. A valódi siker csak a keresztezett faj teljes alkalmazása után lesz megbirálható. Sertések. A kismegyeri sertések angol yorkshirei és magyar bakonyi faj keresztezéséből eredtek. Szinre nézve legnagyobb részben