Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

egy bika, melyek után eddigelé a nyáj 20 db tehénre szaporodott; képezi az állandó állományt. A tejhaszon mellett a bika-borjuk mind lneveltetnek, és részint igavonásra fordíttatnak, részint pedig eláruttatnak; üszők csak az évi mustrák pótlására hagyatnak. Tekintve a birtok mostoha fekvését, amennyiben ez a Duna és ábca gyakori áradásának van kitéve — a tehenek tejelő képessége ••észen kielégítő, minthogy a borjazás után eső három hónapban (napi ítszeri fejés után) darabonkint 16—20 itce tejet adnak a borjú élelmén lül; ezentúl már felére száll a tejmennyiség, mely átlagban naponkint itcét tesz. Ezen állatok rendkivüli test által tűnnek ki leginkább; évenkint yj bika hizlaltatik, melynek élő súlya 17 mázsától 21 mázsáig terjed; Î igavonó ökrök 6—7 éven túl alig használhatók elnehezedésÖk miatt, tely után meghizlalva súlyuk 18—20 mázsáig könnyen fölvihető. A pannonhalmi főapátság kis-megyeri gazdasága. Kühn Rayrnundtól. Kismegyer fekszik Győrtől 3

/

4 mérföldnyire, Győrváros határa, veszprémi és a fehérvári országutak és a táplányi puszta közt. Az időjárás tulnyomólag száraz. Győrvárosában tetemesen yakoribb és bővebb az eső. A Győr tájáról jövő felhők többnyire a sanaki hegyek és a Duna felé eloszolnak. Jégtől igen ritkán szenved. L fagy a lapályokban igen könnyen károkat okoz. A földszine legnagyobb részben dombos. A mélyebb helyek edvesebb időben ingoványosak sőt több helyen tavak is képződnek. Lz egész birtokon végig folyó Pánzsa gyakran elhagyja csekély medrét, a völgyben fekvő réteket termékenyíti, de némelykor teljesen kiszárad. Talaj a televényes agyagos homok, imitt-amott szikes részekkel, ütalaja sárga homok, kavics és márga. Némely helyen a kavics a fölzinig emelkedik. Kiterjedése ós felosztása. Az egész birtok tesz 2282 1200 • öles) holdat. Ebből szántóföld . . . 1080 hold. Rét és legelő .... 1160 „ Erdő 8 „ Faiskola 2 „ Majortelek 32 „