Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 4. Anyagi műveltség

m :özől Hajnik Imre, kik már távozának ugyan körünkből, de eleinte aindannyian a győri akadémiának tanárai voltak. Mert tudósainkkal saknem úgy voltunk mindig, mint szinészeinkkel. Ezeknek j elese bbjei s a győri szinpadról léptek a pesti nemzeti szinházhoz, valamint említett anáraink is mind a győri akadémiából emelkedtek a pesti egyetemhez. A jelenleg közöttünk működő egyes tanárokat, ugy a világiakat nint a bencésrendüeket névszerint egyenkint felsorolni itt nem tartom szükségesnek, nehogy szerénységeket sértsem meg; elég legyen csupán izon fontos tényt megemlíteni, hogy az ő tudomány-szeretetök és tanítói Duzgalmoknak köszönhető a már néhány hónap óta fönnálló s nagyszor3'alommal látogatott „Nőiskola" kizárólag felnőtt hölgyek számára, nelyben főgymnasiumi s akadémiai tanárokon kivül még néhány műkedvelő irodalmár : a classikai régészetből, — Magyarország történetéből, — statistikából, — természettanból, — aesthetikából, — lélek- és erkölcstanból, — a magyar irodalom történetéből, — sa zenészét történetéből, — egészség és neveléstanból hetenkint felolvasásokat tartanak. Az ez uton begyült két frtos havidijak egészen a felállítandó gyermek-védhely megalapítására fordíttatnak. Dicsérettel említendő itt még Petz Vilma nőnövelde tulajdonos úrhölgy, ki a felolvasásokra szükséges helyiséget — nemcsak minden dij nélkül átengedi, de a neveléstanból ő maga is a rendes órákban felolvasást tart. A hol a tudományok még a nők részéről is ily közpártolásban részesülnek, ugy hiszem nem volt felesleges e néhány igénytelen lap az „irodalomról Győrött". 4. Anyagi műveltség. Mezőgazdaság és állattenyésztés. Nedetzky Sándor- és Szilágyi Gáspártól. I. A mezőgazdászat képének teljes rajzához elsőben is érintenünk kellene ezen iparágnak elemi tényezőit, milyenek a föld-, hegy- és vizrajzi, — nemkülönben földtani és éghajlati — átalában tehát a természeti viszonyok. Azonban nehogy ismételjük azokat, mik e mű első részében már ugy is taglalva voltak, elégnek tartjuk e helyütt csupán utalni a természeti viszonyoknak imént érintett és idevonatkozó pontjaira, melyek elég bő tájékozást nyújtanak arra, hogy ezek alapján azonnal áttérhessünk tárgyunkra : a szorosan vett mezőgazdaságra.