Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

inni, a mennyiben a, jelenlegi karnagy Győrvárosa lakossága előtt igen okonszenves egyéniség. Igaz ugyan, hogy a tehetségesebb műkedvelők - különösen nagy klassikai szerzemények előadásánál rendesen mindnnyian közreműködnek, de miután 1856 óta püspöki intézkedés folyán a női hangokat férfigyermekkar képviseli, a kivitel az erőteljes és lagyobb szabású zenemüvekben — elsőrangú szereplésre hivatott női Lángok hiányában gyakran igen gyarló és tökéletlen; ez okból a várounkban oly nagy számban rendelkezésre álló és tökéletesen kiképzett iői hangoknak megnyerését, közreműködését oly nélkülözhetlen feltétel •yanánt kell jelelnünk, hogy e nélkül megfelelő lendületet az egyházi enészet magasztos ügye épen nem nyerhet. A klassikus zenészét is talál — habár kisebb körökben — várounkban ápolást, amennyiben Winter! Antal kanonok és apát évenkint z. Cecilia, — mint a zenészét védszentjének előestéjén a város összes enészeit, műkedvelőit és zenebarátait egyesíti vendégszerető házában dassikai daraboknak előadására. *) Ily példák követése e téren is lagyobb élénkséget idézne elő városunkban, és nem csekély tényező enne a zeneművészet iránt ápolt hajlam fokozására. Megemlítendőnek tartjuk továbbá, hogy a panonhalmi papnövenLékeknek jól szervezett férfi énekkara a műigényeknek teljesen megfedő szabatossággal végzi a főapátsági székesegyház ének- és zenekari eendőit. A zenetanulás viszonyait illetőleg városunkban e század elején .840-ik évig a 1 a nt (guitarre) igen kedvelt hangszer volt, és a nők e íangszer kisérete mellett gyakorolták magukat az énekben ; férfi tanuóknál azon időben a csákány igen eltérjedett és kedvelt hangszer rolt; míg jelenleg kiválólag a zongora dívik ; különösen a nő világ mutat dilönös érzéket és fogékonyságot e hangszer iránt, és számra nézve is óval felülhaladja a férfi tanulókat. Zenetanítóink száma a városban mintegy 20-ra tehető, kik mindannyian egész napon át tanítással vannak elfoglalva; az éneket és :enét tanulók számát pedig megközelítőleg 150—170-ben állapíthatuk meg. '"') Kötelességszerűnek tartjuk kiemelni azon érdemet, mely Karvasy Kálmán igyvéd urat — jelen cikk egyik szerzőjét — e téren méltán megilleti; ő ugyanis nint a zeneművészet avatottja, maga koré csoportosítván a város műkedvelő zenerőit, több izben rendez vonó-négyeseket és pedig klassikai darabok áttanulása éljából ; de különben sem mulaszt el semmi alkalmat, ha kell ák^atkészséggel is •da hatni, hogy a zenészeti müérzék felébredjen, nemesüljön. Szerkesztő.