Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

d) Ujabbkori műtermékek. Ide tartoznak : egyházi edények, serlegek, tálak, kulcsok, sarka tyúk, pecsétek, keresztek, olvasók, amulettek, fegyverek, műfaragá: botok, szelencék és egyéb érc-, kő-, üveg-, fa- vagy műtárgyak. e) Éremlenyomatok. A körülbelül 2800 darabból álló éremlenyomatok, másolaté Behm szerint rendezvék. Eredetileg Gévay Antaltól (k. archív) Ká: ner, bácsi püspök vette meg, ki is azt 1847-ben szerzetünknek ajándt kozta. Képviselvék benne leginkább a pogány istenségek, pogány áld( zatok s ünnepélyek, reges és történelmi adatok, pogány tudósok, kirí. lyok, az ó- és újkor egyéb mozzanatai és állatok. f) Kezdeményes gyűjtemények. Ide tartoznak: a) Azon kőkori eszközök, melyek Rómer Flóris utján ujab időben (1871) Kopenhágából rendeltettek. b) Ugyanez évben szülemlett meg a „magyar bencése albuma", melynek célja minden rendtársunknak fényképét az utó nemzedék számára lehetőleg fenntartani. c) Az 1872-ben kezdeményezett pecsétgyüjtemény legnagyobb szaporodását Kovács Béda kajári lelkész szívessége folytai nyerte. Tetemesen (450 darabbal) szaporította e gyűjteményt leg ujabban Zwickl Krizosztom, a Bold, szűzről nevezett Sz.-Ferencrenc kiérdemült provinciálisa. A példányok őszes száma jelenleg 1450-r< megy. A tüzetesebb rendezés azonban csak akkor lehetséges, ha néhán; ezerre felszaporodik. 3. Termény-gyűjtemények. Azon körülmény, mely szerint természetgyüjteményeink számára külön helyiség — múzeum — idáig nem létezik, gátlólag hat azok kellő elhelyezésére, rendezésére és célirányos szaporítására; s mivel e gyűjtemények épen jelenleg kerültek uj berendezés alá, ez okból ismertetésöket illetőleg csakis a főbb mozzanatokra fogunk kiterjeszkedni. Az állattanra vonatkozó gyűjteményeket illetőleg az alsóbb rendű terményekre szorítkozunk. Legerősebben vannak képviselve a