Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

ezctésével, útbaigazításával szolgálja még mindig a tudomány ügyét, son ügyet, melyet ifjú kora óta oly gondosan ápolt, hogy az lelkének alóságos életszükségletévé vált. Záradékul álljon itt még néhány szó a könyvtárunkra vonatkozó íükezelésről: A könyvtár jelen átmeneti korszakában a régi kezelést ideiglenesen dytatni de mellette az ujabb igények által követelt változtatásokat is létbe léptetni, — egyaránt szükséges. Az átalános mükezelés két főalakja : ) a marasztás rendszere (Festnagelungsystem), midőn bizonyos íunka minden időre saját helyén marasztatik; 2) a továbbozás íódja (Rücksystem), melynél fogva a munkák a követendő szakrendzer megóvása végett időről időre tovább tolhatók, ugy hogy idővel gész szekrények is eshetnek változtatás alá ; e mód azonban teljes tánzásban idáig sem részesült, ezentúl sem fog életbe lépni ; hanem a •écsi cs. kir. osztrák múzeumi uj könyvtár példájára „k ö z v e t í t Ő" endszert követünk, melynél fogva a továbbozás, mely idáig csak egyes orokra nézve áll fenn — ezentúl egész szakok — vagy alszakokra fog ^terjeszkedni, míg a marasztás csak is e szakok vagy alszakokra lesz rányadó, nem kötve az egyes munkákat (mint idáig) a sorhoz, hanem ; szakhoz vagy alszakhoz. Könnyű feltalálás tekintetéből a szekrény egyzése sem fog elmaradni, hanem inkább tÖkélyesbülni azáltal, hogy )alról jobbra vezető s egyúttal a mellékszobák szekrényeit is ugyanez rányban kÖzbefoglaló arabs számok jönnek az eddig használt 5-féle t b c betűk helyébe. De ezen változás a katalógus változtatását is maga után vonja. íV Czinár M. által előbbi időkben megirt folio kötetü Eepertoriumot a íélszerünek bizonyult u. n. „lapkatalógus" fogja majdan helyettesíteni, nely részben már is elkészült, s melyhez a rendes használatra szánt zakjegyzék fog mellókeltetni, hogy ezen a b c-rendbe szedett sorozat legítségével a kivánt szakok vagy alszakok könnyű fellelése lehetségessé tétessék. Ez által a hely-katalogus válik némileg fölöslegessé, ía csak különös cél nem javasolandja a szak-katalogus későbbi összeálítását, annál is inkább, miután a szakrokon munkák (a rétnagyság igyelembevétele mellett) ugy is egybe fognak állíttatni. Hogy azonban iz egyes munkák, — különösen azok, melyek határozott szakot nem képviselnek, vagy e tekintetben kétesek, — mint „egyedek" kezeltessenek, iz u. n. „v á 1

1 o z a 11 a n s z á m"-okat képviselő szám-katalog van kezleményezve, mely egyszersmind a szaporodási jegyzék szerepét is viszi. Többiben a műtani eljárás azon három fő körülményhez simul, mely ninden könyvtárra más-másképen, de lényegesen befoly, u. m. a) a he-