Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

toltuk regni öngarie accuvattffime reuifum : correctű" & emenbatui féliciter erpítctt 9coua tmprefftone íuculentií. 2lnno 1519 bie 15 Onïtj. SBenetuê in (SbtbuS ^etrt Stecfjtenftem. 9J?anbato Suce Sttanlfe fitbrarij SBicnttcttfié", s melynek elveszett első kiadása az időtáblából Ítélve 1496-ra teendő. Ennyit a régibb időkről. Az 1772-ik évtől fogva már határozottabb adatokkal rendelkezünk. Ez évben ugyanis Somogyi Dániel főapát Kollinovits pozsonymegyei földbirtokosnak könyvtárát vette meg 350 frton ennek özvegyétől, mi által az akkoron csak néhány ezer kötetből álló könyvtár tetemesen gyarapodott. Az 1786-ban készült katalógus már 4249 kötetet mutat ki. A szerzet igényeit akkor természetesen leginkább a theologia, ascesis, sz. atyák, szónoklatok s történeti munkák elégítek ki, miért is épen e szakok voltak leginkább képviselve, bár egyéb szaktudományi munkákban sem szűkölködtünk. Miután 1786-ban II. József császár intézkedése folytán szerzetünk is feloszlott, más könyvtárakkal együtt a mienk is a magyar egyetemi könyvtárba vándorolt át, hol is az ily módon keletkezett duplányokkal *) a mi könyveinknek is nagyrésze eladatott. Innen magyarázható meg, hogy szerzetünk visszaállíttatása (1802) után könyvtárunk csak részben (s egyetemi bélyeggel ellátva) került haza; sőt egyes munkák véglegesen egész mostanáig az egyetemi könyvtárban maradtak. A nagytudományu Nóvák Krizosztom főapát volt az, ki a feloszlatott német bencések és egyéb szerzetesek könyvtárainak összevásárlásával a jelenlegi terjedelemnek első alapját megveté. E könyvek többnyire az illető zárdák jegyeivel vannak ellátva, s igy másnemű szerzeményektől könnyen megkülönböztethetők. Ugyanezen főapát szorgalmazásának alapján — különösen Ivanics budai antiquarius buzgó gondoskodásának köszönjük kitűnőbb munkáink legfőbbjeit. A szerzetnek ez irányban tanúsított buzgalma méltánylást nyert künn is, és igy történt, hogy több egyházi férfiú könyvtárát részint életében, részint holta után a főapátságnak ajándékozta. Igy Dr. Frank Gy. győri kanonok 1804-ben 323 kötettel ajándékozá meg könyvtárunkat ; utána 1809-ben Schober J. pozsonyi nagyprépost 1470 munkát adott át a bencések pozsonyi székházába, honnan az Pannonhalmára került. A harmadik jótevő Paintner Mihály győri kanonok, ki az 1825. május 1-én kelt végrendeletében 6000 kötetből *) E kifejezést habár némi kétséggel, de mégis megtartottuk, támaszkodva a könyvtár-kezelés nyelvében gyakorlatilag elfogadott szokásra. Szerk.