Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

Az időtartamra nézve az iskolába járók két részre oszlanak; egy* résznél, mint átalán az ágostai hitvallásuak- és izraelitáknál, azonfelül Győrvárosában az iskolai időtartam 10 hó, legtöbbnyire pedig csak oct.—május hó közt eső 8 hó időszakra terjed. Az 1872-diki évben irni-olvasni megtanult 1765. Itt azonban megjegyzendő, miszerint ezen létszám a 15 évet betöltött, vagyis a tankötelezettség alól végleg kikerültekre vonatkozik. Az iskolákra ós tantermekre nézve, hogy kellő tájékozhatást nyerjünk, érdekes ismerni elsőben hazánk viszonyait egyéb országokhoz. Ugyanis Magyarországban átlagosan véve egy iskolára az összes iskolába járók közöl 85, ellenben Poroszországban 110 tanuló esik. Győrmegyét illetőleg az iskolák létszáma : 1869- ben 105 1870- ben 110 1871- ben 118 1872- ben 123 volt. Ezen utóbbi tételt viszonyítva a tényleg iskolába járók létszámához, azt találjuk, hogy Győrmegyében egy iskolára átlag 118 tanuló jut. Ezen arány azonban kedvezőbb lesz, ha a tantermeket viszonyítjuk a tényleg iskolába járókhoz. Ugyanis 1869-ben a tantermek száma 128 1872-ben „ „ 159 volt; mely utóbbi tétel nyomán Győrmegyében egy-egy tanteremre átlagosan 91 tanuló jutott. Ezek után lássuk a tanítói létszámot és az iskolák fölszerelését : A tanítók létszáma 1869 1870 1871 1872 összes szaporodás 157 164 168 171 14 Képesítésre nézve az utóbbi év tanítói közöl képesítő oklevéllel bírt 131, nem bírt 40; rendes tanító volt 130, segédtanító 41. Lássuk továbbá a tantárgyak tanítását és az iskolák fölszerelését. Az 1868. évi törvénycikk életbeléptetése óta az előirt tantárgyak, úgymint a vallási tantárgyakon kivül irás, olvasás, beszéd- és értelem gyakorlatok, számtan, anyanyelv, földrajz, történet, természetGyőrváros és megye egyet, leírása. 1 K