Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

nely számok összehasonlítása igen örvendetes szaporodást tüntet ki* Megnyitásától kezdve összesen 2270 tanuló látogatta. Az intezetet 1870. évben a városi közgyűlés felekezetnélküli tanoIának jelentette ki. Különösen kiemelendő még, hogy a vallás és közoktatási ministeL'ium és Győrvárosa közönsége között a mult évben létrejött szerződés írtelmében az 1873/4. tanév kezdetével Győr városában a mostani ilreáltanoda bekeblezésével egy állami főreáltanoda nyílik meg, melyhez a szükségelt helyiségek kiállítását, a felszerelésre 2000 frt.és évi 3000 frt. o. é. összeg kiszolgáltatását Győrvárosa közönsége nemesielküen felajánlotta, mely áldozatkészsége által a hazai tanügy körül magának nem csekély érdemet biztosított. Elemi tanodák és népmiivel tségi viszonyok. Vargyas Endrétől. Azon műveltségi fokozat, melyet valamely ország vagy megye elfoglal, ismertető jelként szolgál azon ország vagy megye szellemi életrevalóságára. Tudván azt, hogy irni-olvasni tudás nélkül a legkezdetlegesebb műveltség megszerzése is lehetetlen, kétségkívül irányadó a szellemi műveltség megítélésére főleg azon körülmény, vájjon valamely országvágy megye elemi iskoláiban, mi és mennyi taníttatik, és a tankötelesek közöl mennyi a tényleg iskolába járóknak létszáma? Vajmi fontos tehát, vájjon Győrmegye minő helyet foglal el e tekintetben a magyar szent korona egyéb megyéi között. Hogy azonban a kellő párhuzamot megvonhassuk, szükséges, hogy ismerjük először is egész Magyarország átalános helyzetét. A statistika az utolsó népszámlálás adatai nyomán kiderítette, miszerint a szent korona területén — ide nem értve az 1—6 éves gyermekek számát — 12.751,314 lélek közöl olvasni, vagy olvasni és irni tud: 5.334,811 vagyis 41"84% sem irni sem olvasni nem tud: 7.416,503 vagyis 58-16%. A miből kitűnik, hogy a kellő korban levő összes lakosságnak több mint fele része nem tud sem olvasni, sem irni ; és igy Magyarország, szemben például Franciaországgal, hol az 1863-diki adatok szerint 33%, és szemben Angolországgal, a hol 30% volt az irni-olvasni nem tudók száma, — tetemes hátrányban van.