Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 3. Szellemi műveltség.

Végre megemlítendő még az akadémiához tartozó, és az ifjúság által kezdeményezett 1868 évben létesült „jogászsegélyző egylet", mely a rendes tagok évi illetményei, nemeslelkü adományok, és e célra rendezett mulatságok és előadások jövedelmeiből szaporodik és jelenleg 3200 frtot meghaladó tőkével bír, melynek kamataiból évenkint több vagyontalan jogtanuló segélyeztetik, a fölösleg pedig tőkésíttetik, és egy, a tagok által választott igazgató választmány kezelése alatt áll. A győri kir. akadémia 1848 előtti szervezete szerint a tankerületi főigazgatóság alá lévén helyezve, ide igtatjuk a győri tankerületi igazgatók neveit; első volt Niczky Kristóf később országbiró, ezt követte Teleky József gróf, utána Nóvák Krizosztom később pannonhalmi főapát, Bausch Ferenc, Paintner Mihály, Fejér György a híres történetbuvár és az akadémia történetirója, Dresmitzer József és Deáky Zsigmond felszentelt püspök, később győri nagyprépost. — Ujabb szervezete szerint az intézet közvetlenül a magyar kir. vallásos közoktatásügyi minisztériumnak van alárendelve. Az intézet tanárainak sorozatában számos férfiú nevével találkozunk, kik a hazai tudományosság körül érdemesültek. A kitünőbbek : Kelemen Imre, a magyar magánjog és történetének jeles irója, Beke Farkas, Sonnenfeld munkáinak fordítója; a hazai jogiradalom körül a tanulók igényeinek megfelelő, magyar nyelven irt munkák által érdemesült Kar va s y Ágoston, később pesti egyetemi tanár; szintén irodalmi működéséről ismeretes Szibenliszt Mihály, Csacskó Imre a jeles elméleti ugy mint gyakorlati magyar eriminalista; Kőnek Sándor első hazai statistikusunk, végre Pauler Tivadar m. kir. igazságügyminiszter, hazánkban a büntetőjog és az észjog első szaktekintélye. A bölcsészeti kar tanárai között: Stanke Leander, Máár Bonifác, Brestyenszky Adalbert bencés tanárok és W erne r József ismeretes neveivel találkozunk. Befejezésül azon jeleseink közöl, kik a győri kir. akadémián nyerték szakképzettségök alapjait, elég legyen itt: Deák Ferenc, G liiez y Kálmán, Horváth Boldizsár, Rauch Levin báró, Somsich Pál neveit említeni, és azon kivánságunknak kifejezést adni: vajha a jövő nemzedék is sok ily jelesek neveit tudná a győri kir. jogakadémia évkönyveiből idézni. 2. A győri püspöki lyceum. Az egyházi javaknak a törökök által történt elfoglalása okozta, hogy a tridenti zsinatnak a papnöveldék fölállítására s az egyházi pályára lépőknek a szükséges tudományokban való szakszerű oktatá-