Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól.

Ugyanezen idő tájban végeztek hazánkban hely határozásokat: M i k o V i n y i mérnök, Hell Miksa jesuita, a bécsi csillagdának hírneves igazgatója, valamint utódja Triesnecker. Hell u.i. 1776-ban meghívást vett az egri csillagda berendezésére, mi célból Magyarországon átutaztában Pozsony, Pest, Buda s még néhány helynek földrajzi fekvését meghatározta. Az említett tudósok által gyűjtött adatok azonban minden rendszer nélkül inkább szórványosan képviseltek egyes pontokat, s igy hazánk egyetemes földrajzához vajmi csekély anyagot szolgáltattak, névszerint pedig Győrmegyét épen nem érintették. L i p s z k y ezredes volt az első, ki csillagászati észleletekre alapított földrajzi helyhatározásokkal nagyobb számban rendelkezett; ő u. i. Magyarország térképét akarván készíteni, tisztán belátta, miszerint e célra elsőben is pontos helyhatározásokra, mérésekre van szüksége. Adatait részben maga teremtette, részint B o g d a n i c h Dániel, a budai csillagda segédje által szerezte. Hatalmas lendületet adott ez ügynek Schedius magyar egyetemi tanár, ki is folyóiratával (Zeitschrift von und für Ungarn) hazánk földrajzi viszonyai iránt benn ugy mint a külföldön érdeklődést keltett. Lipszky és Schedius bold. eml. József nádor közbenjárása folytán ő felségénél a császárnál kieszközölték, hoo-v Boo-danich csillao-ászati meghatározások végett az országot beutazza. A fáradhatlan férfiú 1798-ban december hóban indult tudományos körútjára, mely alkalommal absolut értékű helyhatározásait lehető legnagyobb szabatossággal végezte. 1801 tavaszán tervezte második útját, de terve keresztül vitelében megakadálvozta őt a halál. A fiatal, lelkes tudós ez évben sirba szállt. E közben Lipszky ernyedetlenül dolgozott térképe összeállításán, melynél gondosan felhasznált minden megbízható adatot; igénybe vette Liesganig fokméréseit is, melyeket lehetőleg kiigazított; kitartó szorgalmának azon eredménye lett, hogy térképe szerkesztésénél több mint 500 földrajzi helyhatározással rendelkezett. Művét 1803 kezdé vésetni; 1806—1808 első, •— 1833-ban pedig második kiadásban jelent meg térképe, melynek a tudomány tekintélyei is legnagyobb elismeréssel adóztak. Lipszky térképe nyomán ehhez hasonló méretre szerkesztették utóbb Schedius és Blaschnek térképöket, mely az előbbinél jóval tökéletesebb, a mennyiben sokkal több földrajzi hely határozásra van fektetve, és a hegyrajzi árnyalatok is élesebb vonásokban vannak kifejezve.