Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Második rész. TÁRSADALMI VISZONYOK. - 1. Terület és igazgatás. — Dr. Kautz Gusztávtól

1. Terület és igazgatás. Dr. Kautz Gusztávtól. Győr vármegye 24*60 osztrák Q mértföldnyi területtel bír, és , megye székhelyét képező Győr szab. kir. város — mint önálló törényhatóság — területén kivül közigazgatási tekintetben három járásra: z egyesített tó-sziget-csilizközi, a sokorói és pusztai járásokra van elosztva, mely területen Szent-Márton és Téth mezővárosokon kivül 10 falu és 44 pusztatelep létezik. *) A megye közigazgatásának központját és székhelyét szab. drályi Győr városa képezi, melynek területén a megyének terjedelmes zékháza van, melyben bizottmányi közgyűléseit tartja, és a hol a központi dvatalok elhelyezvék. — A megyei hatóság élén a főispán áll, mely méltóságot 1868 óta Héderváry Viczay Héder gróf, valóságos belső itkos tanácsos viseli. A megyei tisztikart alkotják : az alispán, főjegyző, őügyész, 2 árvaszéki ülnök, 3 szolgabiró, 2 aljegyző, pénztárnok, ellenőr, zámvevő, központi árvagyám, főorvos, főmérnök, 3 járási orvos, úti )iztos és levéltárnok, megfelelő számú kezelő és szolgaszemélyzettel. 1 közbiztonsági közegek élén a csendbiztos áll, kinek 33 jól fölfegyverzett pandúr három szakaszban van parancsa alá helyezve ; a megyeláz közvetlen felügyeletét pedig egy várnagy gyakorolja. A megye bizottmánya áll 168 tagból, kiknek felét a megye legöbb egyenes királyi adót fizető lakosai, másik felét a megye közönsége iltal választottak képezik. Gyűléseit rendszerint évnegyedenkint tartja; ÍVÍ költségvetése 54,000 forintot tesz. A megye székelyét képező szabad királyi Győr városa málló törvényhatóságot képez, és mint ilyen szintén az 1870-ik évi 12 törv.-cikk szerint van szervezve. A városi hatóságéléna főispán ill, mely méltóságot 1871 óta Balogh Kornél udvari tanácsos' viseli. A város tisztikarát képezik : a polgármester, 3 tanácsnok, ojegyző, 2 aljegyző, 2 számvevő, házi-, adó-, árva-és alapítványi pénz*) Ez adatok az 1870. évben eszközlött népszámlálásból merítvék. Györmegye és város egyet, leírása. 11