Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 7. A megye állatvilága. — Méry Ételtől

ezen feltűnő szűke a malmok, hajók, főleg gőzösök okozta nyugtalanításnak, valamint az áradások ritkulásának tulaj donítható ; miért is a folyók kevesebbé öntvén ki mellékágaikba, a halak ívásukat és igy termékenyítéseket sem végezhetik s igy napról-napra mindig jobban a Duna alsó részei felé húzódnak." Azóta is meg-meglepi a győri halászokat (pl, a medvéi révben 8 év előtt) egy-egy nagyobb példány viza, melynek ára régente aránylag nagyobb lehetett a mainál, ha mégoly bőségben találtatott is, mert ugy látszik kedvelt s így kapós volt. Nádas mocsaraink, a Marcal, Rába, Rábca halakban még mindig eléggé bővelkednek. A) PORCOSAK. (CHONDRACANTHT.) I. Szabad kopoltyűsak. (Branchiostegi.) Köz. tok. (Accipenseuser sturio.) Az öt pajzsu, négy szakállú, 12 láb hosszú és 100—200 fontnyi a Dunában. Viza-tok. (Accipenser huso.) Duna-ág Bácsánál, Öreg-Duna Medvénél s GÖnyőnél. Sőreg-t. (A. ruthenus.) Kecsege néven, árképü orrával, 2'—4' és 10—40 font. Dunában Gönyő és Néma mellett. II. Körszájuak. (Cyclostomata.) Folyami orsa. (Petromyzon fluviatilis.) Arany szivárványos szemeivel, tarka testével, violaszinű uszonyával, a Rába iszapjában. Aquariumban tovább elél, de a tisztáson ritkán látható. B) CSONTOSAK. (OSTACANTHI.) III. Lágyparások. (Malacopterigii.) 1. Hasp a r á s o k. (M a 1 a e o p t e r i g i i abdominales.) Csukafélék. Köz. csuka. (Esox lucius.) Lenyomott fejjel és elnyúlt testtel ; a Marcal és Rábca nádasaiban 6—10 fontos. Aquariumban szökve, sebesen úszik, szelielíthetlen s a pontyokat meg-megtáinadja és pedig az apróbbféle is. Pontyfélék Potykaponty. (Cyprinus Carpio.) Potyka néven, tojásdad testű, sárga oldalú, 4'—6', 20—24 fönt. Leginkább a Dunában s mocsárokban. Arany halak közt évekig eltartható. Aranyhal. (Cypr. auratus.) Üvegekben, aquariumban sok színváltozáson megy keresztül, igy feketén-tarkázott, tiszta aranyszinü, veresesbe hajló, aranysárga, néha megfehéredik. Minél kisebb, annál tartósabb. Egyenlő hőmérsékü vizet kivan. Etetéskor hangra csoportosan jönnek elő. A Lemna minor nagyobb mennyiségben ártalmas. Különben nem kényes. Megtörtént, hogy az uszó koringgé (Gyrinus natator) épen az